Fonyódon a 7. számú főközlekedési út meghatározó a város
szempontjából. Attól délre alakultak ki a nyaralótelepek, ill. a falusor. Az
úttól észak felé találjuk a Balaton déli partján végigfutó vasútvonalat, majd a
kikötőt és a Balatont, valamint a közvetlen vízparti utcákat, bennük
nyaralóházakat, táborokat.
A város központjában található az az útkereszteződés (Szent
István u. – Ady Endre u. – Vitorlás u. – kikötő), amelytől keleti irányban
kialakult épületek különösen fontosak (voltak) Fonyód társadalmi-turisztikai fejlődése
szempontjából. Ezeket sorba véve a különféle időszakokban képet kaphatunk
arról, mindezek hogyan járultak hozzá a település önállósodásához, kis- és
nagyközséggé, majd járási székhellyé, s később várossá válásához.
 |
| A tárgyalt szakasz az 1929-es fonyódi térképen |
Dolgozatomban igyekszem feltárni a megjelölt időszakon belül az utca ezen – bár rövid, de annál meghatározóbb - szakaszának épületeit, tulajdonosait. Jelen írásban nem törekedtem minden épület teljes történetének feltárására, s dolgozatom nélkülözi a levéltári források bemutatását is, de mégis úgy érzem, tájékoztat a legtöbb változásról.
A mai utcaelnevezéseket alapul véve az Ady Endre utcának
(7-es főközlekedési út) Szent István utcától keleti irányban a Blaha Lujza
utcáig terjedő szakaszáról szól ez az írás.
A következő épületekről van szó:
Az utca északi oldala
Ezen a részen a múlt század első éveiben – szemközt az
épülettel - a vasúti szálló teniszpályája volt, illetve kissé távolabb a vasúti
dolgozók szolgálati lakásainak helyet adó épület állt itt.
Vasútállomás[1]
A kereszteződéstől mintegy 150 méteres távolságra épült meg 1896-ban
a Vasútállomás. A Kaposvár és
Fonyód közötti vasútvonalat 1896. július 15-én adták át a forgalomnak. A korabeli
sajtó a következőképpen számolt be az eseményről: „A kaposvári-fonyódi vasút
meg van nyitva a személyforgalomnak. Kaposvár és vidékének, úgy a vasút menténi
községeknek a Balatonpart felé tehát megvan a biztos, gyors közlekedés, mi nagy
szükséget pótol, különösen az őszi és téli rossz utak alkalmával. A magyar
királyi államvasutak zágrábi üzletvezetőségének kezelése alá tartozó
kaposvár-fonyódi helyiérdekű vasút Kapos-Füred, Jád, Osztopán, Somogyvár,
Lengyeltóti és Fonyód-fürdő telepállomásokkal, továbbá Öreglak, Puszta-Berény,
Fekete-Bézseny megálló-rakodó helyekkel július 15-én a nyilvános forgalomnak átadatott.”
 |
| Vasúti állomás, 1902 |
A Kaposvár-Fonyódi Helyiérdekű Vasút részvénytársaság néven alakult
földesúri konzorcium tagjai – többek között a környékbeli földesurak, a lengyeltóti Zichy, a somogyvári Széchenyi, az öreglaki Jankovich-Bésán, a niklai
Berzsenyi, a pusztaberényi Tószegi-Freund, valamint a fonyódi halászati bérlő
Rosenberger Simon – erősen érdekeltek voltak a vicinális létrejöttében.
A típusterv alapján készült épület idővel kicsinek
bizonyult, az 1930-as években kibővítették,
1936-ban ezt
írta a Balatoni Kurír: „Régi panaszuk a fonyódi és környéki ingatlantulajdonosoknak,
hogy a szép bélatelepi, boglári és több déli oldali állomás közül a fonyódi
állomás kortól elmaradott külsejével és elég kis befogadóképességével
egyáltalán nem tartja azt a színvonalat, amit a mindig híresebbé váló
Várhegyével, egyre forgalmasabb és emelkedőbb színvonalú Fonyód község és
fürdőtelep elvárhatna..., a MÁV jövő évi, balatonfejlesztési programjában az
elsők között szerepel, hogy Fonyód község vasútállomását modern, a kor minden
igényének megfelelő állomássá bővítik ki.”
 |
| Vasútállomás, 1930 körül |
Az állomásépületet az 1980-as években lebontották, és
szemben a kollégiummal – a volt szolgálati lakások helyén - építették fel az újat.
A MÁV 1983-as fejlesztési tervei között is szerepelt az új fonyódi
állomásépület megtervezése.[2]
„Az új vasútállomás épületének létesítésénél biztosítani
kell a vasút és a Balatonpart felé vezető út külön szintű kereszteződését.
Szerkezeti és környezetvédelmi szempontból mindenképpen indokolt - nagy
távlatban - a teherpályaudvar kihelyezése a budapest-kaposvári vasútvonal
leágazó szakasza mellé.”[3]
Az új felvételi épületet 1986 nyarának végén adták át.
Felüljáró - Aluljáró
A vasútállomás környékének a rendezésével együtt járt az is,
hogy 1958 februárjában már azt tervezték, hogy a móló és hajóállomás felé tartó
közlekedés megkönnyítése érdekében felüljárót építenek.[4] A
szezon kezdetére ugyan nem készült el, azonban 1958 júliusának végén már
használatba vehették a gyalogosok a felüljárót, amely sok bosszúságtól kímélte
meg a nyaralókat is, ugyanis sokan a hosszú időre leengedett sorompó miatt
lekésték az induló hajót.[5]
A sínek feletti felüljárót – a vasúti vonal villamosítása
miatt - 1989 őszén bontották le.
Az aluljáró építését - amely a Balaton Áruház elől indult a
7-es út és a vasút alatt a Fürdő utcáig 124 méter hosszúságban - 1990-ben
kezdték el, és az 1991-es szezonra készült el.
„A gyalogos-aluljáró szükségessége régebben felvetődött már,
s most végre együtt van az a 80 millió forint, amelyből megépítését
finanszírozzák. A BIB, a MÁV, a Közlekedési Főigazgatóság, a városi és a megyei
tanács anyagi és szakmai összefogása segíti elő a 124 méter hosszú aluljáró megépítését. A fonyódiaknak
és az évek óta visszatérő vendégeknek ez a 124 méter valóban a boldogság útja
lesz. Az aluljáró - 4,5 méter széles, 2,5 méter magas - lehetővé teszi, hogy a
7-es főút, a vasúti sínpárok és a Fürdő utca végre balesetmentesen elkerülhető legyen a gyalogosok számára. Ez azonban még csak
a terv; megvalósítását szeptemberben kezdik, és az ígéretek szerint a jövő év
májusában vághatják át a szalagot.” – írta a megyei lap.[6]
Az aluljárót 1991 júniusában adták át a gyalogos forgalomnak, amelynek költsége
100 millió forint volt, s ezt az összeget megosztották a közúti igazgatóság, a
fonyódi és a megyei önkormányzat, valamint a Balaton Intéző Bizottság között.
Az aluljáró jelentősen megkönnyítette és biztonságosabbá tette a gyalogos és
közúti forgalmat.[7]
Az utca déli oldala
1.
Szálloda és étterem -
Járási Központ - Továbbképző Központ – Kollégium[8]
A Kaposvár – Fonyód helyiérdekű vasútvonal átadása 1896.
július 25-én történt meg, ekkor készült el a fonyódi vasútállomás épülete is.
Igény mutatkozott arra is, hogy a sokasodó fürdővendégek számára központi
helyen szálláshely létesüljön.
A kaposvár-fonyódi vasútépítés befejezésekor a helyiérdekű
vasúttársaság elhatározta, hogy a fonyód-fürdőtelepi vasútállomás környékén - a
meginduló építkezésekre való tekintettel is - szállodát építtet. E célból Basch
Fülöptől megvette azt a 800 öles sarok telket, amelyre a ma is álló emeletes, szép, 20 szobás
szállodát 1897-ben felépíttette, majd bérletként hasznosította. Egy 1896 nyarán
megjelent híradás tudatja velünk, hogy „míg a fogadó ki nem épül, míg a kellő
berendezést meg nem nyeri a telep, addig sok vendégre nem számíthat, mert
hiszen még lakás sincs, a hol meghúzhassák magukat. E tekintetben azonban
megnyugtató felvilágosítást adott közelebb a lengyeltóti uradalom kormányzója,
hogy a fogadó egy év alatt kiépül, működik is a közelben lévő téglagyár egész
erővel.”
A cikk megjelenése után két héttel megnyílt a vasútvonal Kaposvár és
Fonyód között, és az alábbi beszámolót olvashatjuk 1896 július végén: „A csak
most megnyílt kaposvár-fonyódi vasút pedig valóságos áldás a fürdőre, mert a
székvárosból könnyű most már a közlekedés. Ha a fogadó elkészül, a mi
életszükséglet – tömegesen fognak idejönni pár napra, különösen
szombaton–hétfőig, hogy a fürdőt élvezhessék. A fürdőtelep még csak részben
épült ki, mely egyik legszebb pontja a déli Balatonpartnak.”
A következő év tavaszán, 1897. áprilisában jó hírrel szolgálnak, hiszen
„a fogadó építkezés lázas erővel folyik, hogy a közelebbi idényben már helyet
adhasson a vidékekről érkező vendégeknek; nem is hasonlíthatjuk a személy
forgalmat a múlt évihez a fogadó kiépítésénél fogva, mert eddig nem volt hely,
hová a vidéki vendég menekülhetett volna, mindenki meg nem szállhatott be a
villatulajdonosokhoz. Most majd tartózkodás nélkül jön a fürdővendég, mert van
biztos helye; megfürdik s tovább megy, a másik követi; szóval az élénkség
sokkal nagyobb lesz, a mi használni fog nem csak a fürdőhely renoméjának, hanem
a vasút részvényeseinek is.”
És eljött a nyár, 1897. július 25-e, amikor ezt írta a Somogy című
újság: „Fonyódon vasárnap, 25-én nyitják meg az újonnan épült fogadót nagy
ünnepélyességgel. Nem csak a telep vendégei lesznek ott, hanem a szomszéd
fürdők, sőt Kaposvárról is sok érdeklődőt várnak jó idő esetében. Lesz bankett
és vigalom világos virradatig. Nem is kell mondanunk, hogy a fogadó
közszükséget pótol, s ezután a kirándulók is biztos szállással bírnak az idény
bármely időpontján. Nem is kell mondanunk, hogy a szállók kényelem és jó
ellátás tekintetében ki lesznek elégítve.” A Somogy c. lapban nem egy
kirándulási beszámoló után olvashattuk azt, hogy „délután 1 óra után már ebéd
volt a Vadkerty fogadóban jó kedv, jó ételek és jó italok mellett… A Vadkerty
fogadóban szólt a zene, csengtek a poharak s folyt a vidám társalgás…”
 |
| A Vasúti Szálló |
A szálloda vezetésére sikerült a kitűnő konyhájáról híres dombóvári
vasúti étterem tulajdonosait, a Vadkerty fivéreket megnyerni, akik aztán 6 éven
keresztül bérelték azt. „A szállodában a legelső fürdővendégek Pécsről
három szép lányukkal Szilyék, ugyancsak Pécsről Rökk Gyula táblabíróék és az
öreglaki Vogl Nándorék, szépségéről messze földön híres Irma nevű lányukkal, a
mai keszthelyi Reischl Richárdnéval voltak. A fonyódi Vadkerty féle szálloda
jóságát mi sem mutatta jobban, mint az, hogy kicsinyek és nagyok, csak úgy,
mint a dombóvári állomáson, el nem mulasztották volna, hogy legalább a híres
Vadkerty féle tejszínhabos uzsonnakávét a vele járó kitűnő kuglóffal meg ne
ízleljék. Ide, a Vadkerty féle szálloda éttermébe jártak le az
„ősbélatelepesek”, ha itt-ott szórakozni akartak és hallani kívánták Bertók
Dina lengyeltóti cigánybandájának édes-bús balatoni nótáit.”
A nagyvendéglő bérlője Mayer Benedek „mindent elkövet vendégei
szórakoztatására. Nagy költséggel épített teniszpályát, tekepályát, a
gyermeksereg részére hintákat és más mulattató játékféléket. Csuda-e hát, hogy
a közönség iparkodik meghálálni költséges fáradozásait, amelyeket a fürdőző
közönség érdekében kifejt.”
Azt gondolnánk, hogy az épületben csak nyaranta rendeztek bálokat,
azonban 1898. januárjában a „lengyeltóti és Balatonparti fiatalság fényes
vigalom rendezésére készül, mely f. hó 29-én lesz; a Vadkerty testvérek
vendéglőjében szerepelni fog a Balatonparti specialitás, a halászlé is. Okosan
teszik, a téli idényre is le kell foglalni Fonyód fürdőtelepet.” Ugyancsak
1898-ban, a kikötő megépülése és átadása körül rendezett ünnepség miatt „a
Balatonvidékről is számosan készülnek a fürdőhelyre, hogy egy jó napot
töltsenek Vadkerty fogadójában, hol a jó ételek, italok és czigányzene mellett
hihetőleg táncz is lesz.”
A fogadó teljesen birtokukba vették a Fonyódra látogatók és a helyiek
egyaránt. A vendégek a fürdés után a hazulról hozott ebédet elfogyasztva a
környező fák alatt hűsöltek, majd „a falatozás után betérnek egy-egy pohár jó
hideg sörre Vadkertyhez, ki készséggel szolgál nekik frisset, finomat, mert hát
igen jól tudja ám ez a mi virtuóz vendéglősünk azt az arany igazságot, hogy a
szegény ember pénze is csak olyan ám, mint a gazdagé.” Egy 1902-es beszámolóból
tudjuk, hogy „A Fonyód–Fürdőtelep szálloda kertjében együtt ülnek és
isszák sörüket: a főbíró meg az inasa, a nagyságos asszony és a szobaleány, a
zsidópap meg a plébános, a polgármester meg a kereskedősegéd és a báró meg a
lovásza.”
Az 1900-as évek első éveiben egy Ernyey nevű vendéglős bérelte, aki
nyomtalanul tűnt el Fonyódról, majd 1905-ben Mayer Benedek következett, aki több,
igen szép kivitelezésű képeslap kiadójaként is beírta magát Fonyód
történelmébe. Az újság a következőképpen méltatta: „A fürdőtelepi vasúti
vendéglőben Mayer Benedek igen sikerült kabarettel egybekötött táncmulatságot
rendezett. Nem kímélt sem költséget sem fáradságot, csak hogy vendégei szórakozására
semmi kívánni való ne maradjon hátra. Mayer Benedek igazán életszükség volt a
fonyódi fürdőtelep felvirágoztatására; mert ott bizony ma már - rajta kívül -
sem a hatóság, sem a birtokosság nem tesz semmit; azaz tesz, de olyant ami a
fonyódi fürdőnek csak visszafejlődésére szolgál. - Hatóságot ott csak a
„kurtaksza” szedésnél lehet látni, egyébként alussza édes álmait, amelyből még
a szúnyogok milliárdjai sem képesek fölébreszteni. - Aki egyszer Mayer Benedek
szállójában megpróbálja a nyaralást, minden hátrány dacára visszamegy az oda
évről évre. Nem is csuda, mert az előzékeny vendéglős a legcsekélyebb
panaszokon is azonnal segít, konyhája pedig a vendéglői konyhák mintaképéül
szolgálhat.”
 |
| Járási Tanács |
1909 és 1914 között Vajda Endre fonyódi pékmester volt a bérlője. Ekkor
a vasúttársaság a szállodát eladta Drechsler Nándornak, aki 1923-ban halt meg,
de örökösei kezén megmaradt a szálló. Az épületet 1945 után államosították,
1950. szeptemberétől 1974. december 31-ig a Járási Tanács vette birtokba, majd
1975-től a Somogy Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának és a Polgárvédelem
Országos Parancsnokságának Továbbképző Intézete volt. 1984. szeptemberétől
középiskolai kollégium lett, a Balaton Kollégium nevet 2001. október 13-án
vette fel. Az épület falán 2002. áprilisában emléktáblát helyezett el a Balaton
Kollégium és a Fonyód Városvédő és Szépítő Egyesület.
2.
Thury villa – Útmesteri
ház – Iroda - Patika – Rendőrség --- Posta
A Vasúti
Szálloda bérlője, Vadkerti Gyula megvette a szálló melletti telket is, azonban
azt 1906-ban továbbadta Thury Ákosnak[9], aki a
vasútállomáson dolgozott hivatalnokként. Feleségével együtt akkoriban kerültek
Fonyódra.
 |
| Thury villa |
Előbb egy belső,
verandás épületet emeltek a telekre, majd később még kettőt az utcafrontra. Ezek
a mai Posta
előtti területen álltak.
Egyikben volt
később, az első világháború idején a fonyódi postahivatal. 1945 előtt Állami
Útmesteri Hivatal és lakás is volt. 1945 után rendőrség, majd patika üzemelt
bennük, amíg el nem készültek az új épületek.
Visszaemlékezés
szerint a bal oldali házban volt a rendőrség konyhája, ill. szolgálati lakás,
ahol a szakácsnő lakott családjával. A jobb oldali ház (amely szintén a
rendőrséghez tartozott) mellett, hozzáépítve volt egy kisebb, lapos tetős épület,
amelyben papírbolt, zöldséges és tejbolt is működött különböző időszakokban.[10]
A hátsó
épületben – a tulajdonképpeni Thury-villában - éveken át a Tószegi-Freund féle
Badacsonyi Bazaltbánya Részvénytársaságnak volt az irodája, ahol Goldberger
Jakab irodavezető dolgozott. Az épületeket eladták, majd 1926-ban került
államkincstári tulajdonba
3.
Üzletsor (balról
– jobbra) – Népbolt - Posta
 |
| Üzletsor |
- Válly és Vadász[11]
fűszer és csemegeüzlete
Válly Károly lakóhelyén, Kaposváron tartotta fenn fűszer- és
csemege kereskedését, Fonyódon Vadász Miksával[12]
társult, aki feleségével együtt vitte az idényjellegű boltot. Az üzlet később
Milkovits József fűszer és csemegeüzlete lett.
- Bellai fodrász-fényképész
Bellai János fodrász, felesége Kolovits Jozefa.[13]
Az üzletben dolgozott a trianoni döntést követő időszakban,
mint fodrász-segéd Honti István[14] is,
akit Bellai megtanított a fényképészet tudományára. Honti legendás hírű
fényképésszé vált az évtizedek alatt. Képei országos lapokban, sőt, külföldön
is megjelentek. Munkáival díjakat nyert, balatoni természetfotói különlegesek
voltak. Nagy számban készített csoport-fényképeket fonyódi esküvőkön, az
iskolában.
Honti feleségül vette a házaspár Elvira nevű leányát, s
Bellai halála után a szalon ügyeit is ő intézte.
A vállalkozás gyarapodott: női
fodrászat, fényképészeti szalon, drogéria stb. Fotóiból képeslapok is
készültek, ezek Bellainé kiadásában jelennek meg.
- Vida István húscsarnoka
Vida István hentes-mészáros 1895. augusztus 17-én született
Osztopánban. Felesége Jabuka Mária lett, 1936-ban Balatonlellén kötöttek
házasságot. 1959-ben hunyt el. Az első világháborúban hősiesen harcolt.[15]
Itt volt később Farkas
Jenő húsboltja is.
-
Népbolt
-- Balaton Áruház
Az 1950-es évek elején jött létre az ún. „Népbolt” a korábbi
üzletek helyén, az épület jelentős belső átalakításával, helyiségek
egybenyitásával. A Népbolt árú-kínálata általános volt, tulajdonképpen majdnem
mindent lehetett kapni: élelmiszer, cipő, rövid-méterárú, petróleum, stb. Itt
dolgozott a Sárvári házaspár, Rácz Jenő, Bogárné Kató néni. A bolt egy légterű
volt.
Amikor a fejlődő település, a járási központtá vált Fonyód
és nyaraló közönsége már kinőtte, 1958 tavaszán hozzáfogtak egy új áruház
építéséhez – amely a szomszédos épület mögötti telken valósult meg.
 |
| 7-es út: Ibolya cukrászda, Népbolt |
Posta
Abban az időszakban, amikor a környék épületei sorra újultak
meg, nem kerülhette el sorsát a Balaton Áruháztól nyugatra eső telekrész sem.
Ide a fonyódiak és az itt nyaralók régi vágya, a korszerűtlen, szűk
postahivatal helyett tágas, a legnagyobb igényeket is kielégítő modern irodaépület
készült 1971-ben. Nagy reményeket fűztek hozzá, hiszen a „7-es út mentén, a vasútállomás
közelében épülő, négyszintesre tervezett irodaház azon kívül, hogy javítja majd
a postai szolgáltatást és a postai dolgozók munkakörülményeit, kellemes
színfoltja lesz Fonyód központjának is. Az épület tervezésénél figyelembe
vették Fonyód postaforgalmának gyors ütemű fejlődését - az utóbbi öt évben évi
tíz-tizenhárom százalék volt az emelkedés -, szükség esetén akár száz dolgozót
is el tudnak helyezni. Az új telefonközpont üzembe helyezését azonban technikai
problémák miatt csak későbbi időpontra tervezik. Így a távbeszélés terén továbbra
sem várható gyors javulás. A mintegy 15 milliós beruházás építési munkálatait
jó ütemben végzik a kivitelezők, így minden remény megvan arra, hogy a
tervezett időpontnak megfelelően már a jövő év közepén átadják a forgalomnak.[16] A
következő év tavaszán már arról számolhatott be a megyei sajtó, hogy az
építkezés a Somogy megyei Építőipari Vállalat kivitelezésében jól halad, a
tervezett átadás ideje június 30. volt.[17]
 |
| Posta |
Az egy évvel későbbi beszámoló arról tájékoztatott, hogy
vitát kavart a lépcsőháza, amely nem felelt meg az előírásoknak,
balesetveszélyes volt, és a későbbiek során át kellett építeni.[18]
Rövid időszakra az 1974-es évben a járási tanács is a posta
emeleti részébe költözött.
 |
| Posta |
4.
Vasút-utca és Sipos Flóra
dohánytőzsdéje – Balaton Áruház
Fekete Gyula a Thury-féle házhelyek melletti parcellán, szemben a
vasútállomással kis üzletházat építtetett s azt az 1900-as évek elején már
bérletként hasznosította. Első bérlője Kajos Ödön Vilmos cukrász és felesége,
Sipos Flóra volt, aki ott 1908 körül bazárt rendezett be és emléktárgyakat
árusított.
 |
| Bazár |
A férj 1851. február 14-én
született, r. kat. vallású volt, Kaposváron lakott, amikor Lengyeltótiban
összeházasodtak 1909. június 6-án.[19]
Sipos Flóra Franciska Nagyváradon született 1876. január 29-én. Apja Schwartz
Ignác, anyja Stern Johanna (Hánni). Amikor 25 éves korában, 1901-ben
megváltoztatta a családnevét, izraelita vallásúnak írták.[20]
Házasságkötésének időpontjában fonyódi lakos volt.
Pecsétnyomóján a következő felirat szerepelt: „Sipos Flóra tőzsde és
bazár üzlete a vasút mellett Fonyód fürdő”.
 |
| Bazár |
Férjével együtt sok szép fonyódi témájú képeslapot adtak ki a
századforduló utáni években.
A Szent István utcában az ún. „Rákóczi”
villa melletti 290 négyszögöles telket vette meg 1908-ban, és már a következő
évben felépítette rá a „Flóra” villát.
Ebben az időszakban több
hirdetése jelent meg, amelyben a bazárt és a nyaralót népszerűsítette országos
napilapokban, Balatonnal foglalkozó könyvekben.
Néhány év múlva Budapestre
költöztek, ahol cukorkaüzemet létesítettek.
Utóda az első világháború idején Kalász
Sándor volt vegyeskereskedés-szerű kis üzlettel.
Kalász 1885-ben született, felesége Szokoly Dávid Matild volt, akit helyettes
postamesternőnek nevezték ki.[21]
 |
| Kalász Sándor üzlete |
A hivatalos lap adott hírt arról, hogy 1928. év elején a kaposvári
törvényszék ellene a csődeljárását megindította, majd vagyonhiány következtében
az év nyarán meg is szüntette.[22]
1935-től kezdődően Kerbolt
László Fagylaltszalonjának adott helyet,
A II. világháború időszakában feljelentették Kerboltot és
feleségét, hogy várják az oroszok érkezését, rádión angol és orosz híreket
hallgatnak, valamint megvádolták őket azzal, hogy zsidók. A nyomozás
kiderítette, hogy a rádiót nem tudják hallgatni, Kerbolt pedig a nagyszülőkig
igazolta keresztény származását. Feleségét (Rakasz, 1900, anyja Herschkovich
Ilona) Fonyódról deportálták, a Holokauszt áldozata lett.
Kerbolt 1935-től kezdődően 1944. június 1-ig Fekete Gyula
ügyvédnek fizette az épület bérleti díját, s mivel őt deportálták, érdeklődött
a községi hivatalban, hogy ezentúl kinek fizessen?
 |
| Kerbolt László fagylaltozója |
A háború után Kerbolt László és Gizella nevű felesége a
Hunyadi János utcában lakott.
Az utca gyerekeinek rendszeresen adott friss krémest. Államosítás
után a Volga cukrászda mögötti cukrászüzemben dolgozott, süteményeket és
fagylaltot készített az 1960-as években is.
1971-72 környékén halt meg, felesége ezután öngyilkos lett.
Később Ibolya
cukrászda néven ismert fagylaltozó, a Kaposvári Vendéglátóipari Vállalat
egysége volt a Lidérc italbolttal, a Volga, a Nefelejcs cukrászdákkal, a Rianás
és a Sirály szállókkal együtt.
Az épület jobb oldali részéhez építettek egy helyiséget,
amelyben 1947-től kezdődően Czúcz István fodrászüzlet kapott helyet. Itt
dolgozott Czúcz István és felesége, testvére Béla, Horváth György és felesége.
Az üzletet – a környék többi, magánkézben lévő egységével
együtt - 1950 júniusában államosították. Kárpótlásként 1958-ban a Jókai utcában
kaptak telkeket a családok: Honti – Komáromi, Czúcz István, Farkas Jenő,
Kerbolt László.
Az épület kb. a Dísz téri turisztikai pavilon, az aluljáró
helyén volt, közvetlenül mögötte kezdték építeni a Balaton Áruházat 1958-ban.
Ezt követően elbontásra került a mellette lévő Népbolttal együtt. Ezzel szemben
volt a vasúti dolgozók szolgálati háza.
 |
| Bontják a fagylaltozót és a Népboltot |
Balaton Áruház
Az építtető a Somogy megyei Népbolt Vállalat volt: „A télen
szebbek, korszerűbbek lettek a népbolt üzletei. Hét boltegység
»generáljavítást« kapott. Fonyódon e napokban kezdődik meg az ország
legkorszerűbb kisáruházának építkezése. A fonyódi Népbolt csaknem teljesen
üvegből készül majd. A tervezők terveik elkészítésénél nagyszerűen használták
fel az üveg reagálását a hőhatásokra.”[23] Az
építkezés folyamatáról időnként beszámolót is olvashattak a megyei lapban: „A
Balaton hűvös szele csap meg. A fonyódi népbolt mögött új népbolt vagy inkább
áruház betonváza bontakozik ki. A kiváló osztrák zsaluzódeszkákkal készült betonra
jóleső érzés rálépni. A szakosított, hatalmas oszlopcsarnokos népbolt óriási
kirakatai lassan kibontakoznak. December 1-re tető alá kerül. Jövő év
júniusában már itt vásárolhat a Fonyód környéki Balaton-part. […]”[24]
 |
| Balaton Áruház |
Az építkezés és a településkép változásai mindenki számára
látványosak voltak, a megyei lap is időről-időre hírt adott a község
szépüléséről: „Fonyódon nem kis meglepetés éri azokat, akik a régi, ósdi
központi népboltot fogják keresni. Az állomással szemben lévő elavult áruháznak
akkor már csak hűlt helyét találják. S még valamit: egy korszerű áruházat.
Építését már a múlt nyáron megkezdték. A több mint másfélmillió forintos
beruházással készülő modem áruház már egyre inkább kibontakozik. Az árkádok
nemcsak a modern építészeti stílust akarják kifejezni, hanem megoldják a ki-
rakatproblémát is. Légszigeteléssel védik az áruház látogatóit a nyári hőség, a
téli hideg ellen. Ma még csak vonalakban
látszik az áruház belső képe, még csak félig készek a földszinti és emeleti
elárusítóhelyek, a raktárak és hűtőkamrák, de május-júniusban már teljes
szépségében bontakozik ki az épület A
nyári főidényben pedig már a vevők rendelkezésére áll. Az áruházzal szemben is
új létesítmények sorakoznak: elárusító pavilonok. Igaz, ezeknek csak egy része
a Népbolté. Tejet, tejterméket, balatoni emléktárgyat lehet vásárolni bennük.
Itt talál otthont az Idegenforgalmi Hivatal fonyódi kirendeltsége is.”[25]
 |
| A fagylaltozó hátulról, szemközt a vasútállomás |
Sajnos az építkezés kivitelezése – előre nem látható
nehézségek miatt – csúszott[26], így
a korábban tervezet 1959-es nyitás helyett, csak 1960 áprilisában adták át a
vásárlóközönségnek.
Az elkészült áruház nyitását jó előre beharangozták,
számítva a kiemelt érdeklődésre:
„Április 2-án, szombaton nyílik Fonyódon Balaton Áruház, a
Balaton-part egyik legreprezentatívabb létesítménye. Az áruházban méteráru,
cipő, készruha, divatáru, fehérnemű, kötöttáru, továbbá villamossági, műszaki,
illatszer, üveg, edény, papír, sport- és játékáru, valamint élelmiszer és
csemegeárúk bő választéka áll kedves vevőink rendelkezésére.”[27]
A nyitás több mint sikeres volt: „Szép ez az áruház, válóban a Balaton-part legszebb, legimpozánsabb üzlete. Építésére 2 millió 700 ezer forintot fordítottak. Tetszetős az
 |
| Épül a Balaton Áruház |
5.
Balaton kávéház és
vendéglő - Porkoláb – Rianás - Delta
A nagy üzleti érzékkel rendelkező Fekete Gyula kaposvári ügyvéd vette
meg a vasútállomással szembeni saroktelket és arra nyaralót épített, majd
fürdővendégeknek adta ki. Később a Balaton étterem és kávéház kapott helyet
benne, a mostani Delta Étterem helyén.
 |
| Fekete Gyula villája, 1901 |
Itt
egész éven át fogadták a vendégeket, akiket 3-4
fogásos ebéddel és étlap szerinti vacsorával vártak. Bérlője Szokoly Dávid
István[29] volt.
Ugyanitt volt a székhelye a Sándortelepi Fürdőegyesületnek is, megtekinthető
volt nem csak az állandó fürdőközönség névjegyzéke, hanem a kiadó lakások
hivatalos nyilvántartása is.
 |
| Balaton Kávéház és Étterem |
Később ez az épület lett Porkoláb
László vendéglátó-egysége.
Ezt követően lett a sokak emlékezetében még mindig létező Rianás étterem – söröző - borozó. Az
utcafrontnál bentebb lévő épület előtt állt egy később készült, lapos tetős
épület, rajta a felirat: Rianás.
A Rianás étteremről pozitív hangulatú cikk nem igazán jelent meg a
megyei lapban. Több alkalommal közöltek a kiszolgálás, a kiszolgált étellel, az
étterem berendezésével, környezetével kapcsolatban lehangoló tartalmú cikket,
mint pl.: a vendégnek kb. 1 órát kellett várnia, mire megkapta az étlapot,
újabb 20 percet, mire az ehetetlen menü-ételt megkapta, amely az étteremben
lévő három kutyának sem kellett, stb.[30]
 |
| Rianás |
Egy másik alkalommal a családjával sörre várakozó vendéget a pincérek
hosszasan kerülgették, miután ő megszólította őket, közölték: nincs poharuk.
Ekkor a vendég az asztalokon összeszámolta a már gazdátlanul álló üres
poharakat, ami megmagyarázta, miért nincs tiszta pohár a söntésben, pl. csak az
egyik asztalon 16 pohár volt. Szóvá tette a kiszolgálás milyenségét.[31] Az
előző év szilveszteri mulatsága viszont remekül sikerült annak ellenére, hogy
nem volt áram a Rianásban. A hangulat nagyon jó volt, mindenki megelégedésére
sorsolással (újévi malac, torta) zárult a 7.900 Ft tiszta bevételt hozó
mulatság -–másnap tíz órakor ment el az utolsó vendég.[32]
A vendéglátóipari-egység idővel elavulttá vált, ezért pártszinten is
azzal számoltak, hogy a helyén újat kell építeni. Mindennek finanszírozását –
szálloda nélkül, csak étteremről lehet szó – a Belkereskedelmi Minisztérium
bevállalta.[33]
Az épületkomplexumot 1968 tavaszán bontották el, s úgy tervezték, hogy –
ideiglenesen – parkot hoznak létre a helyén.[34]
A megyei vezetők – látva a siófoki Delta-komplexum épülését – azt
javasolták 1968-ban a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat vezérigazgatójának, hogy
Fonyódon is építsenek hasonlót.[35]
A következő év nyarán már az volt a terv, hogy a Pannónia Vállalat
balatonmáriai példára egy Delta-éttermet
építtet Fonyódon is – a Rianás helyére.[36]
 |
| Delta |
A vállalat igazgatója egy sajtótájékoztató keretében árulta el 1969
őszén, hogy már építik a fonyódi Deltát, amelynek költsége 14 millió forint, 6
milliót hitelből, 8 milliót saját erőből tesznek hozzá.[37]
Az 1970-es esztendő elején részletes tájékoztatást adtak az építkezés
körüli tudnivalókról, természetesen kisebb csúszás is közbejött a decemberi
kedvezőtlen időjárás miatt. Mindenesetre erős ütemben építették a 200 személyes
Delta éttermet. A tervek a Kereskedelmi Tervező Intézetben készültek, a kivitelező
a Tanácsi Építőipari Vállalat volt, az alkatrészeket a kaposvári előregyártó
telepen gyártották le, de közreműködött – igaz, kisebb hibákkal – a Baranya
megyei Építőipari Vállalat is. S hogy milyen lesz a fonyódi Delta? A válasz így
hangzott Szendrői Pál szájából, aki a Pannónia balatoni egységeinek volt az
igazgatója: „Télen-nyáron üzemel majd, s reméljük, hogy jól érzi magát
itt a vendég. A berendezési tervek is készen vannak már. Az étterem, a magyar
terem, a bisztró és az emeleti presszó berendezését a pacsai faipari szövetkezet
vállalta. S a másodosztályú étteremhez is már készülnek az egyedi porcelán
felszerelések.”[38]
Tavasszal előrehaladott állapotban volt már az építkezés,
így egyre sűrűbben közöltek hírt róla. A vállalat vezérigazgatója így
tájékoztatta az érdeklődőket: „A fonyódi Delta étterem már épül - jegyezte meg
Somogyi elvtárs. - Ez az egység főbb
szerkezeti vonásaiban a siófoki »névrokonát« követi, de méretei meghaladják
azt. Az Ady út felőli oldalára kerül a nagyobbik, négyszáz személyes étterem,
ennek egyik hátranyúló csatlakozása a bisztró - óránként 300 adag ételt szolgál
ki -, a másik egy kisebb, százötven személyes étterem lesz. A konyha a három
helyiség által bezárt térségbe kerül. A nagy étterem elé háromszáz személyes
kerthelyiség épül. Az emeleten a fedett bárt és a nyitott teraszt helyezzük el,
és »zsúfolt ház« esetén összesen mintegy kétezer vendéget tudunk leültetni, és -
reméljük - gyorsan kiszolgálni.”
A vezérigazgató tájékoztatójából kitűnt, a Delta komplexum mellé a negyedik
ötéves terv időszakában szálloda is csatlakozik Fonyódon. A négy-öt emeletes,
150-200 fekvőhellyel rendelkező hotelt az elgondolások szerint az étteremmel
fedett közlekedő köti majd össze. A Delta étterem egyébként részleges
üzemeltetésre is alkalmas lesz. Így a helyi lakosság igényeit egész éven át,
kellő választókban ki tudja majd elégíteni. S hogy az annyira fontos határidőről
se feledkezzünk meg: az idén július első felében nyit a fonyódi Delta étterem.”[39]
Az eredetileg tervezett időponthoz képes néhány hónappal
később lett teljesen készen.
Az országos sajtó is beszámolt arról, hogy az egykori Rianás
helyén adták át 1970. október 16-án pénteken a Balaton-part harmadik legnagyobb
Delta éttermét rendeltetésének. Konyhájában 600 személyre tudtak főzni, és azt
tervezték, hogy a szomszédságában egy 130 fős turistaszállót építenek.[40]
A megyei lap részletes bemutatást szentelt az avatásnak:
„Mintegy 15 millió forintos költséggel elkészült Fonyódon a
Delta-program harmadik létesítménye a vasútállomással szemben. Az épületet
ünnepélyes keretek között adta át tegnap Somogyi Jenő, a Pannónia Szálloda és
Vendéglátó Vállalat vezérigazgatója. Az építkezés 1969 szeptemberében
kezdődött, és az eredeti befejezési határidő, 1970. június 30-a lett volna. A
kivitelező - a Somogy megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat - elsősorban az
alvállalkozó gondatlansága miatt nem tudta az ígért határidőre befejezni a
munkákat. Sajnos, most is csak a földszinti tér készült el, az emeleten
jelenleg is dolgoznak. Az épület újabb, s remélhetőleg végleges befejezési határideje
ez év november 15-e. A fonyódi Delta mintegy 50 százalékkal nagyobb siófoki és
balatonmáriai társánál, s ez elsősorban a bisztrónak, illetve az emiatt
megnövelt étteremnek tulajdonítható. A konyhát 600 személyesre tervezték, és a
nagy étteremben, valamint a magyaros különteremben 400-500 ember tud egyszerre
helyet foglalni. A téli időszakban a földszinti nagyterem egyik harmadát zenés
presszóként üzemeltetik. A tervek szerint a jövő évben megkezdik a Delta
szomszédságában a 100-120 ágyas, télen-nyáron üzemelő touring hotel építését
is, ez előreláthatólag tízmillió forintba kerül. […] Ezzel Fonyódon, a déli
part egyik idegenforgalmi központjában lényegesen enyhülnek az étkezési és
szórakozási gondok. S mindezt a korszerű, ízléses, minden igényt kielégítő
Delta étterem biztosítja.”[41]
A Delta igazi főpróbája a következő szezonban volt, erről is
olvashatunk: „Megkezdte első idényét az új Delta étterem-kombinát is. Fonyód egész
külső képe megváltozott néhány év alatt. Régen a Rianás vendéglő állt itt a Delta
helyén. Hombárszerű épülete, fészerhez hasonló kerti épülete falusias bélyeget
nyomott a vasútállomás előtti térre. A Delta színes műanyagtetős épülete
hatalmas üvegablakaival, ízléses berendezésével már valóban nemzetközi fürdőhelyre
illő látványosság. Ma persze még a kiszolgálásra sem lehet panasz. Örülnek
minden vendégnek, a cola kellemes hideg, a kávé kifogástalan, és kellemesen
melegít az üvegen át besütő nap.”[42]
A főszezonban, 1970 júliusában a Delta bár 20 órától hajnali
3-ig, az étterem 7 órától éjfélig tartott nyitva, esténként népi zenét
szolgáltatva.
6.
Posta – Lidérc
A háború előtti időszakban ebben az épületben működött a fonyódi Posta.
Az 1950-es években a „Lidérc”
italboltnak adott helyet egészen az 1990-es évekig bezáróan.
 |
| Posta |
Előbb az Országos Üdülő-Vendéglátóipari Vállalathoz tartozott, majd 1958-tól
kezdődően a Somogy megyei Vendéglátóipari Vállalat vette kezelésbe. Utóbbi cég
jobb gazdája volt, mint ahogy kiderül a Lidérc megújulásáról írott cikkből: „Sokan,
akik Fonyódon a »Lidérc« italboltba benyitnak, már fordulnának is ki »ejnye,
hát eltévedtem« - felkiáltással, mivel
az egykor köpködőnek csúfolt helyiség olyannyira megszépült,
megcsinosodott, hogy még az sem ismer
rá, aki gyakorta be-betér egy-két pohár sörre. Minden nap fogadja itt valami
meglepetés a vendégeket.” Az üzletvezető Fábián istván lelkesen sorolta az
újdonságokat: „Április elseje óta a Somogy megyei Vendéglátóipari Vállalat
kezelésében van az italbolt, s elmondhatom, nincs olyan kérésünk, amit ne
teljesítenének. Amíg az Országos Üdülő-Vendéglátóipari Vállalathoz tartozott a
»Lidérc«, addig valahogy elhanyagoltabb, rendezetlenebb volt. […] Az üzletet
áruval is sokkal jobban ellátja az új »gazda«. A héten kifestik a helyiséget,
képeket is kapunk. Azt hiszem, nem mindegy, hogy a Balaton partján, szemben az
állomással csinos italbolt, vagy köpködő fogadja a vendégeket, a betérő
külföldieket.” Kitért még arra, hogy egy új rakárhelyiséget is kapnak, ahol a
sört tudják tárolni, valamint a kerthelyiség elé egy árusító pavilon is készül.[43]
Az év nyarán már arról adtak
hírt, hogy az italboltban nagy sikerrel használták a sörpisztolyt, amely mint ötletes,
egyszerű és olcsó szerkezet meggyorsította a kiszolgálást.[44]
7.
Volga cukrászda
A fonyódi Volga cukrászdában tartott ellenőrzés megállapította, hogy a
fagylalt gombóc 15 dkg helyett csak 13 és fél dkg volt, ill. a II. osztályú
besorolás ellenére csak a pultnál szolgálták ki a vevőket.[45] A
cukrászdából 200 db poharat, 50 kanalat és villát vittek el a vendégek.[46]
A fejlesztéseknek köszönhetően szörpautomatát helyeztek üzembe a
kerthelyiség fagylaltozójában.[47]
 |
| 7-es út, Rianás, Fagylaltozó |
Egy látogató írta meg nem éppen kedvező véleményét személyes élményei
alapján a cukrászdáról: „A fonyódi Volga Eszpresszó helyisége kicsi és
levegőtlen. Hogy ne kelljen itt üldögélni, kimentem a kerthelyiségbe. Alig
találtam egy ép széket. Egyikről hiányzott valamelyik léc, a másikból szeg,
csavar állt ki. Az ülőkékre rászáradtak a madárnévjegyek. A földön mindenütt
szemét. A kerítés félig kidőlve, félig kitörve. A presszó kertre néző ablakain
vastagon a por, piszok. Némelyik művészhajlamú vendég emberfejet, lovat meg
egyebet rajzolt ujjával az ablakra. Jött egy német társaság. Noha hely volt
bőven, csak nehezen tudtak megfelelő asztalt találni, mindegyik piszkos volt.
Az egyiket letakarították, s végre leülhettek. Az én asztalomon ugyancsak
szennyes volt a terítő. Hamu, por, madárpiszok tarkította. Nagyobb gondot
fordíthatna a Vendéglátó Vállalat az eszpresszóra.”[48]
Az sem öregbítette jó hírét, hogy
hiába volt jó idő 1963 szeptemberében, nem tudták fagylalttal kiszolgálni a
vendégeket. Az történt, hogy a cukrászüzemben nem tartották be a higiéniai
követelményeket, ezért a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás megtiltotta,
hogy fagylaltot készítsenek.[49]
8.
Patika
9.
Kertmozi
A fonyódi kertmozi a vizsgált útszakasz végén volt, műsora
több korabeli plakáton, szórólapon fennmaradt. Az 1950-es évek második felében
az egykori Velics villában is működött mozi, a Kertmozi a nyári szezonban
szolgálta ki az érdeklődő közönség film-igényét. A mozikról szóló 1952-es cikk
általánosan mutatja be a Balaton déli partjának filmszínházait, de Fonyódra is
tudunk belőle következtetéseket levonni.
 |
| Kertmozi |
„A hűvös idő ellenére nagy érdeklődés előzte meg a Balaton-menti
kertmozik megnyitóját. 23-24-én került sor az idén a gyönyörűen megépített és
berendezett kertmozik megnyitójára, melyet különösen a Balaton partján üdülő
dolgozók igényeltek, hogy a legkülönbözőbb szórakozási lehetőségek mellett a
filmszínházak tanulságos és nevelő műsorszámaiban is gyönyörködhessenek üdülési
idejük alatt. A tél folyamán elcsendesülő Balaton-menti községekbe lüktető élet
költözött az üdülők kapuinak megnyitásával, ahol a főváros és a vidék dolgozói
pihenik ki egész évi fáradalmaikat a minden kényelemmel berendezett üdülőkben,
Siófok, Balatonföldvár, Balatonlelle, Zamárdi és Fonyód üdülőinek, valamint a
község dolgozóinak szórakoztató nevelését segítik elő a nyári hónapok során a
múlt hét folyamán megnyílt kertmozik, ahol állandóan új filmekkel gazdag műsor
várja a mozikedvelőket. A megnyitás óta eltelt pár nap alatt máris komoly
eredményeket értek el a kertmozik, máris messze túlszárnyalták a zárt mozik
látogatottságát.”[50]
A mozi nagyon népszerű volt, széles érdeklődési körű
közönséget kellett kiszolgálnia: „A Balaton üdülőhelyei ebben az évben is
várják dolgozóinkat. A jól végzett munka után a barátságos üdülőkben ezren és
ezren élvezik a pihenés örömeit és sokféle lehetőség van a gyárak, üzemek,
hivatalok dolgozóinak a szórakozásra. A balatoni üdülőhelyek kertmozijai is
felkészültek, hogy a mozikat otthonossá és kellemessé tegyék és megfelelő
műsorral szolgálják az üdülők pihenését. Ezek a mozik Budapesttel egyidőben
mutatják be az új filmeket, a legújabb híradókat és kétnaponként váltják
műsoraikat, hogy a dolgozók a kéthetes üdülés alatt több filmet is
megnézhessenek.” Az 1952-es nyáron például műsoron volt a Mágnás Miska, a Déryné,
a Teljes gőzzel, a Képzelt beteg Latabár Kálmánnal, de szovjet filmek is bőven
bemutatásra kerültek.[51]
A fonyódi Kertmozit 1960 tavaszán szélesvásznúvá alakították
át, neonvilágítással szerelték fel.[52]
10.
A vizsgált
útszakasz végénél, a Blaha Lujza utcánál (lebontása után a helyén épült meg a
Spar áruház parkolója) állt egy épület, amely helyet adott a Honti, majd
a Komáromi Fotó cégnek. Honti István leányát, Lucát Komáromi Ferenc vette
feleségül, s ők vitték tovább a fotós-vállalkozást.
Fotók forrása:
a szerző helytörténeti magángyűjteménye,
Honti István által készített fotók / Bellai fotó
Csutorás család, Huber-Czúcz Mária,
Fortepan, Egykor.hu, Hungaricana - Képcsarnok,
Soósné Bacsinszky Csilla
Az újságcikkeket a Hungaricana adatbázisban találtam meg.
[1] A szerző „Fonyód
fürdő-telep múltja képes levelező-lapokon” című könyve alapján.
[2] Somogyi Néplap, 1983.
március 24. 3. Utasforgalom, menetrend.
[3] Somogyi Néplap, 1983.
szeptember 6. 3. Falufórum Fonyódon.
[4] Somogyi Néplap, 1958.
február 19. 1. Megkezdik a fonyódi vasútállomás környékének rendezését.
[5] Somogyi Néplap, 1958.
július 31. 4. A fonyódi vasúti felüljáró.
[6] Somogyi Hírlap, 1990.
június 14. 1. Süli Ferenc: 124 méter boldogság.
[7] Somogyi Hírlap, 1991.
június 15. 1. Átmehetünk a fonyódi aluljárón.
[8] A szerző korábbi könyvei
alapján (Fonyód fürdő-telep múltja képes levelező-lapokon, 2004., 2007.; Fonyód
anno… : Fonyód régi képeken, 2007.)
[9] „felső és kistúri Thury Ákos, MÁV. felügyelő, állomásfőnök. A
somogyvármegyei Nagydobrán született 1874-ben. Középiskoláit Kaposvárott, a
vasúti tisztképző tanfolyamot Budapesten végezte. Pályáját Fiúméban kezdte.
Majd Döbrököz, Kurdcsibrák, Tapolca voltak állomáshelyei. 1914-ben Keszthelyre
került állomásfőnöknek, ahonnan 1925-ben felügyelői rangban a zalaegerszegi
vasúti állomás főnökévé nevezték ki.” In: Zala vármegye feltámadása Trianon
után. 191-192. – 1903-tól kezdődően Wanka Ferenc állomásfőnöksége idején már
hivatalnokként dolgozott a fonyódi állomáson, majd annak 1911-es halála után
1912-től állomásfőnök volt, 1915-ös kötetben már Keszthelyen volt,
Zalaegerszegen utoljára az 1932-es kötetben szerepelt. In: Magyarország tiszti
cím- és névtára vonatkozó kötetei. – Szerepelt az 1911-ben megalakult
Sándortelepi Fürdőegyesület választmányi tagjai között. In: Budapesti Hírlap,
1911. augusztus 26. 15. Új fürdőegyesület a Balatonon. - 1931 márciusában
agyvérzést kapott, orvosok kezelték, ekkor is zalaegerszegi állomásfőnök volt.
In: Zalamegyei Újság, 1931. március 18. 3. – 1933. áprilisában vonult
nyugalomba. In: Kis Újság, 1933. április 13. 5. Zalaegerszegi vasutasok
ünneplése.
[10] Itt köszönöm meg Huber
Csabáné Czúcz Mária szóbeli közléseit, önzetlen segítségét.
[11] A kaposvári törvényszék 1921.
szeptember 14-én jegyezte be a Válly és Vadász közkereseti társaságot. Tártagjai
Válly Károly és Vadász Mihály kaposvári lakosok, fűszer-, gyarmat- és
terménykereskedők voltak. In: Központi Értesítő, 1921. október 6. 891.
[12] Vadász Miksa (Mihály)
szőlősgyöröki származású volt, 1887. március 18-án született, apja Weisz Ignác,
anyja Wilhelm Róza. 17 éves volt, amikor megváltoztatta családnevét
(Névváltoztatási kimutatások, 1904. év 6. oldal 25. sor, BM rendelet
41205/1904). Budapesten 1927-ben, mint kaposvári lakos kötött házasságot
Fischer Saroltával (1901), de tőle elvált 1932-ben. Második feleségével, Reisz
Gabriellával (1897) 1936. június 28-án Budapesten keltek egybe, ekkor a férj
fonyódi, a feleség érsekújvári lakos volt. Együtt dolgoztak a fonyódi boltban.
Vadász Miksa a holokauszt áldozata lett, 1944 nyarán Fonyódról deportálták
őket, felesége túlélte a háborút.
[13] Kolovits Jozefa Fiumében
született 1889. február 1-én, apja József, anyja Stoker Anna. 1910-ben kötöttek
házasságot. 1963-ban hunyt el. Fiúk, Bellai Ferenc borbély segéd volt, amikor
1930-ban 18 éves korában elhunyt. Leányuk Elvíra Fiumében született 1910.
december 4-én, református vallású volt, fényképész. Fonyódon 1929 februárjában
kötött házasságot Honti Istvánnal.
[14] Honti István Kiskunfélegyházán
született 1896. december 18-án, apja István, anyja Mogyoró Lucza. Fodrász és
fényképész volt, r. katolikus vallású. 1984. január 19-én hunyt el.
[15] Vida
István gyalogos, hentes- és mészáros-segéd Fonyód. 1915. május 15-én vonult be
és az orosz, román és olasz hadszíntereken harcolt 33 hónapig telefonista és
kerékpáros beosztásokban. Részt vett a Toporoutz—Rarancze, Kirlibaba, Capul,
Pruth és Piave-menti ütközetekben. A bronz v. é. és K. cs. k. tulajdonosa. A
legnagyobb pergőtűz és rohamokban is mindenkor megállta a helyét. - Felesége:
Jabuka Mária. Fivére: Vida Károly, Piavenél hősi halált halt. In: Légrády Elek
(összeáll.): A volt magy. kir. pécsi 19. honvéd gyalogezred és alakulatainak
[…] története (Pécs, 1938).
[16] Somogyi Néplap, 1971.
október 14. 4. Postai irodaház épül Fonyódon.
[17] Somogyi Néplap, 1972.
március 11. 1. Épül a fonyódi új postahivatal.
[18] Somogyi Néplap, 1973.
október 26. 3. Lajos Géza: Védjük a munkások biztonságát.
[19] Lengyeltóti házassági
anyakönyv, 28. srsz. A tanúk Schaller Alajos és Herbert József voltak.
[20] Névváltoztatási
kimutatások, 1901. évf. 31. oldal 51. sor. BM 12165/1901. – Budapesti Hírlap,
1901. február 13. 13.
[21] Posta – rendeletek tára,
1925. november 17. 371.
[22] Budapesti Közlöny, 1928.
január 13. 5.; január 31.; Budapesti Közlöny hivatalos értesítője, 1928.
augusztus 1. 6.
[23] Somogyi Néplap, 1958.
május 16. 5. Kovács: Akiknek jött váratlanul a nyár.
[24] Somogyi Néplap, 1958.
október 19. 2. Szegedi Nándor: Építőipari szemlén.
[25] Somogyi Néplap, 1959.
február 7. 5. Ahol már a nyárra készülnek.
[26] Somogyi Néplap, 1960.
január 10. 4. Mikor készül el végre a fonyódi Népbolt üzletháza?
[27] Somogyi Néplap, 1960.
március 29. 6.
[28] Somogyi Néplap, 1960.
április 6. 4. Fonyódon megnyílt a Balaton-part legszebb áruháza.
[29] Dávid István felesége
Schaffer Emília volt, gyermekeik: István (1887), és Matild Lujza (Nagykanizsa,
1885. augusztus 2. – Gyula, 1970. július 31.), aki annak a Kalász Sándornak
lett a felesége, aki a szomszédos épületben rendezett be vegyeskereskedést.
Gyermekük Magda Katalin 1919. április 10-én született. Ekkor mindketten 34
évesek voltak, r. kat. vallásúak. Fiúk 1906-ban született.
[30] Somogyi Néplap, 1954.
július 11. 8. Még neki sem kellett.
[31] Somogyi Néplap, 1958.
július 30. 5. Fonyódi bosszúságok.
[32] Somogyi Néplap, 1958.
január 12. 8. Szilveszter a fonyódi Rianásban.
[33] MSZMP Somogy megyei
Végrehajtó Bizottságának ülései.46. ö. e. 1965. április 20. Böhm József
tárgyalásai Budapesten. 89. oldal.
[34] Dunántúli Napló, 1968.
május 8. 4.
[35] Somogyi Néplap, 1968.
július 20. 3. Üzletbarátság.
[36] Dunántúli Napló, 1969.
július 27. 4. Balatoni „gyorsanziksz”…
[37] Somogyi Néplap, 1969.
szeptember 14. 1- Folytatódik a touring-program.
[38] Somogyi Néplap, 1970.
január 30. Delta étterem Fonyódon
[39] Somogyi Néplap, 1970.
március 7. Százötvenmillió forint az éttermi és szállodai fejlesztésére.
[40] Népszabadság, 1970.
október 17. 8. Új Delta étterem a Balatonnál.
[41] Somogyi Néplap, 1970.
október 17. 1. Delta-avatás Fonyódon.
[42] Dunántúli Napló, 1971.
április 14. 5. Hűvösen kezdődött a balatoni előszezon : Új Delta étterem a régi
fonyódi Rianás helyén.
[43] Somogyi Néplap, 1958.
április 19. 5. Lajos Géza: Újjászületett a fonyódi „Lidérc”
[44] Somogyi Néplap, 1958.
június 11. 6. A fonyódi Lidérc italboltban…
[45] Somogyi Néplap, 1959.
július 1. 6. Sok szabálytalanságot tárt fel a vendéglátóiparban tartott
vizsgálat.
[46] Somogyi Néplap, 1960.
november 25. 6. „Jó étvágyú” vendégek
[47] Somogyi Néplap, 1961.
augusztus 18. 4.
[48] Somogyi Néplap, 1963.
szeptember 11. 5.
[49] Somogyi Néplap, 1963.
szeptember 21. 1. Nincs fagylalt, pedig keresik.
[50] Somogyi Néplap, 1952.
május 30. 4. Megnyíltak a balatomenti kertmozik.
[51] Somogyi Néplap, 1952.
június 29. 6. A Balaton melletti kertmozik gazdag műsoraikkal szórakoztatják
nyaralóinkat.
[52] Somogyi Néplap, 1960.
május 24. 6.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése