A FONYÓDI LAJOS LAK SZÁLLODA

A régi Fonyódon ’falusor’-nak hívták a mai Fő utca környékét. A falusor északi, felső része és a Bélatelep körüli erdős terület a Basch család birtoka volt. Baschék Zichy várhegyi parcellázásával egyidejűleg maguk is eladták az ehhez csatlakozó erdőrészeket, azonban nem parcellázták fel, hanem egy tagban adták el 1894. december 31-i dátummal azt a 29 hold 746 négyszögölnyi területet, amelybe a hegyen a falusor torkolt, és amely a Bélatelep villasorától, lényegében a mai protestáns templomig terjedt erdős parti részt foglalta magában.

A három vevő Major Ferenc székesfehérvári orvos, lászlófalvi Velics Antal tudós, orientalista, és Bihar József Budapesten lakó alezredes hadbíró és felesége Küttel Lenke voltak. A konzorcium 21.021 forintot fizetett összesen az ingatlanért, ami a Zichy féle parcellázáshoz viszonyítva magasabb árat jelentett, amit talán a 60 éves fákkal beültetett erdő indokolt, a Bélatelep akkor fiatalos erdejével szemben. A két hegycsúcs közötti és a falu főutcájával érintkező lapos területet eleinte Major-telepnek nevezték, majd az új tulajdonosáról Velics-erdőnek.

Lajos lak, képeslap, 1913. saját tulajdon.

 

A területhez Balaton-partrész is tartozott, melyhez a parcellázást követően szerpentin utat vágattak, és ennek alján létesítették e faluvégi terület fürdőhelyét. Ennek a Major-telepi fürdőháznak 1900-ban 20 kabinja volt. 1957-ben feltöltés eredménye lett a községi strand, és 1958-ban épült a strandépület.

Egyikük, Velics Antal orvos építtette fel 1907-ben a Bélatelephez csatlakozva a fiáról elnevezve Lajos-laknak keresztelt panzió-rendszerű emeletes szállodát (ma: Fonyód, Bartók Béla u. 20.). Zöldre festett, deszkából készített körerkélyeivel harmonikusan illeszkedett az akkor divatos nyaralóépületek stílusába.

Velics Antal (Szécsény, 1855–Bp., 1915) orvos, orientalista, földbirtokos.

Apja idősebb Velics Antal Turóc vármegyei ügyvéd volt, anyja Haynald Teréz (91 éves korában hunyt el 1915. szeptember 2-án).

Testvérei László jezsuita szerzetes, Lajos cs. és kir. követ Münchenben.

Első felesége tápiógyörgyei és füzesmegyeri Bencsik Sára házasságuk 12. évében, 38 éves korában hunyt el 1893. október 8-án. Gyermekeik Mária, Fanny (Franciskának anyakönyvezve, 1885–1926), Lajos, Valéria és Antónia (irgalmas nővér).

Második felesége lipóczi Keczer Ida 85 éves korában, 1944-ben hunyt el.

Velics Lajos

Budapesten született, a józsefvárosi plébánián 1887. október 15-én anyakönyvezték, anyja Bencsik Sára. Felesége verebi Végh Mária (1884–1965). 

Leányuk Velics Ilona Mária (Bp., 1923–Santiago de Chile, 2003), férje Lipthay Antal (1923–2001), gyermekük Lipthay Antal[1] (1946–).

Velics Lajost 1935. július 9-én a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium miniszteri tanácsosává, 1937. október 2-án miniszteri osztályfőnökké nevezték ki. A kormányzó 1938. május 13-án buzgó és értékes szolgálata elismeréséül a Magyar Érdemrend középkeresztjét adományozta neki. Hóman Bálint 1940 áprilisában átvette a minisztérium vezetését, és átalakította annak szerkezetét. Az igazgatási főcsoporthoz tartozott az Elnöki főosztály, amelynek a vezetője volt Velics Lajos. Ő vezette ugyanitt a Költségvetési osztályt is. Az 1942. évi átszervezés után az Általános Igazgatási Főcsoportot Velics már, mint államtitkár vezette. Ez év júliusában – államtitkári címmel felruházott miniszteri osztályfőnökként – a Magyar Érdemrend Középkeresztjéhez a csillagot kapta az igazgatás terén kifejtett és értékes munkásságáért. Ebben a tisztségében 1944. október 15-ig teljesített szolgálatot, majd nyugdíjazták.[2] Az 1940-es évek elején rendre tagja volt a fonyódi községi képviselő-testületnek, mint a legtöbbet adózók egyike.

Velics Lajos Kápolnásnyéken hunyt el 1964. július 21-én.

A Lajos-lak 22 szobás 2 melléképülettel rendelkező épület volt, melyet 2-3 szobás apartmanokra tagozva családoknak adtak ki nyaralni. Volt idő, amikor az egész épületet egyben bérelték szálloda vagy penzió céljára, illetve iskolai üdülőtelepnek. Ezért vált szükségessé egy újabb melléképület építése egy nagy ebédlőteremmel és konyhával.

Az eredeti épületet Velics Antal elgondolása szerint Kreisz János lengyeltóti építőmester[3], az ebédlőépületet Herberth József[4] fonyódi építész építette. Az asztalos, bádogos, lakatos munkákat, valamint a belső berendezést a legnagyobbrészt fonyódi iparosok készítették.

Az erkélyt 1956 őszén bontották le, az épületet megnagyobbították és évtizedeken keresztül az Egyesült Izzó / Tungsram / GE üdülője volt.

Az épület első bérlője az a Sipos Flóra lehetett, aki a Vasút utcában Fonyód első bazár-kereskedését is vezette. 1907 áprilisában ő adott fel hirdetést a Lajos lak megnyitásáról.

Budapesti Hírlap, 1907.

A Lajos lak bérlője a kezdeti időben Straub Gyula volt. Az országos lapokban már 1908-tól kezdődően helyezett el hirdetéseket a Lajos lakot reklámozva.

Budapesti Hírlap, 1908.

Az 1919-es fonyódi „fehérterror” időszakában, augusztus 28-án „… este kidobolták a faluban, hogy a Vámos-féle villából a zsidók elmenekültek, a nép menjen oda és vigyen el mindent. Itt aztán a tisztek maguk osztogatták szét a nép között a villa bútorait, berendezését. A zongorát, egész élelmiszerkészletét és edényeit például a Lajos lak szálloda tulajdonosa vitte el.”[5]

Pesti Hírlap, 1908.

 Az 1910-es évek közepén a Lajos-lak panzióban nyaralt Katona Nándor (1864–1932) is, aki több balatoni tárgyú képet festett itt. Például ’Esti napsugarak a Balatonon, 1913’ (technika: olaj, fa; méret: 29x39 cm jelzés: j. k. l.: Katona N. Fonyód 1913. VIII. 19.); ’Balatonpart’ (Pasztell, papír, 47x61 cm, j.j.l.: Katona Nándor).

Pesti Hírlap, 1915.

Pesti Hírlap, 1916.

Az I. világháború után a Budapest Székesfővárosi Gázgyár bérelte az alkalmazottai számára, akik 2-3 hetes turnusokban az egész nyarat itt töltötték. A főváros közgyűlésén ugyan téma volt az, hogy ne csak a gázgyár tisztviselői, hanem fizikai munkásai is élvezzék az 1928-ra előirányzott 12.000 pengős üdülőtelepi támogatást.[6]

Lajos lak, képeslap, saját tulajdon.

Az 1930-as években a Szent József Hospitium Egyesület bérelte. Mint írták, a legnyugalmasabb és legolcsóbb nyaralást nyújtják üdülő-otthonaikban. Klotild-ligeten katolikus hölgyeket, Bélatelepre, a Lajos-lakba viszont katolikus családokat vártak. Kényelmes szobák, jó ellátás, figyelmes kiszolgálás jellemezték akkor a helyet a különálló fürdő és strand mellett. A teljes ellátást 4-7 pengőért kínálták hangsúlyozva, hogy nincs borravaló.[7]

Lajos lak, képeslap, saját tulajdon.

A II. világháborút megelőző években a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek bérelték ki kollégium céljára.

hirdetés.

A II. világháború utáni időszakban sok minden megváltozott.

A Magyar Bőripari Munkások Országos Szabad Szakszervezete 1949 novemberében azzal a kéréssel fordult a Népjóléti Minisztériumhoz, hogy a Fonyód Zichy Béla utcában lévő Velics (az iratban: Valits) Lajos, Mária, Valéria és Antónia veledi és szécsényi lakosok tulajdonában lévő 40 fő befogadására alkalmas üdülőt dolgozói üdültetése céljából sajátítsák ki. A nekik juttatott üdülőket nagy üzemek között osztották szét, egy van már csak, amely még nem kapott – Duna Cipőgyár (Újpest) –, dolgozóinak létszáma 1.275 fő, nekik akarják az üdülőt juttatni.[8]

Színházi Élet, 1931.

A budapesti Hofherr gyár[9] dolgozóinak is az üdülője volt. A Népszava már 1950 januárjában arról számolt be, hogy a gyár dolgozóinak Fonyódon üdülőt rendeztek be.[10]

Hofherr gyár logója, 1912. forrás: Wikipédia.

A Rákosi-idők jellemző hangvétele tükröződik egy nyári életkép bemutatásánál: „A Balatonfenyvesről érkező út enyhe kanyarral fordul Bélatelepnél Fonyód felé. Fellobogózott üdülők sorakoznak két oldalán, a kanyar hajlatában árnyas tölgyfák alatt zajlik a Hofherr-üdülő élete. Wellisch (sic!) »ügyvéd úr« volt birtokán a múltban nem egyszer verték meg a csendőrök a parasztokat, ha el merészeltek menni a kerítés mellett. Most az üdülő teraszán a délelőtti napsütésben dolgozók állják körül Mátrai elvtársat, Hofherr ifjúmunkást, a tangó harmónikából áradnak a meleg dallamok. […].”[11]

Érdemes ebből az időből – Hofherr gyárból Vörös Csillag Traktorgyár lett - egy hosszabb véleményt is idézni, mert rávilágít arra, nem működött minden tökéletesen abban az időben sem:

„[…] Az üdülés nagy eredményei mellett azonban néhány üdülőből kirívó hibákról is hírt adnak levelezőink. »Üdülni vagyunk a Balaton partján, Fonyódon. A környék nagyon szép, de csak azért, mert azt nem a Vörös Csillag Traktorgyár üdülője adja - írják közös levelükben Weiss Lászlóné, az Egyesült Izzó, Bányai Imre, a Darugyár és Parag Anna, az EMAG dolgozója. Amit viszont az üdülő nyújt, az a lehető legrosszabb. A szobák sötétek, elhanyagoltak, a bútorzat kényelmetlen. Nincs megfelelő tisztálkodási lehetőség. Az ellátásról ne is beszéljünk, olyan gyenge és egyhangú a koszt. Amikor ideérkeztünk, a gondnok azt mondta: ’Majd csak kibírják az elvtársak valahogy két hétig.’ Azt azonban elfelejtette, hogy a dolgozók nemcsak ’valahogy kibírni’ akarják, hanem megérdemlik, hogy két boldog hetet töltsenek az üdülőben. Amikor végigjártuk Fonyódon az egészségügyi, közalkalmazott és építőszakszervezet üdülőit, azt tapasztaltuk, hogy mind nagyon szép, tiszta, a szobákban folyóvíz van, az ellátás kielégítő. Úgy gondoljuk, hogy a Vörös Csillagba beutalt dolgozók éppúgy megérdemlik a rendes, igazi pihenést mint azok a dolgozótársaink, akik a többi üdülőben valóban az alkotmányban biztosított jogot élvezik.«
A Vörös Csillag Traktorgyár […] vezetőinek felelőssége.
A levél nyomán megnéztük a Vörös Csillag Traktorgyár fonyódi üdülőjét. Levelezőink jogosan bírálták azt a közömbösséget és nemtőrődömséget, amellyel az üzem vezetői az üdülőt és az üdülőbe beutalt dolgozókat kezelik. A traktorgyár vezetői az év elején elhatározták ugyan, hogy kibővítik az épületet. Márciusban meg is kezdték az ezzel kapcsolatos munkát. De hol anyagról, hol munkaerőről elfelejtettek gondoskodni. így a körülbelül három-négy hetet igénybe vevő építkezéssel még ma sem készültek el. Emiatt jelenleg a nyaralási főidényben is gondozatlan, rendetlen az üdülő kertje. A szerte heverő deszkák, szerszámok, felhalmozott homok miatt jóformán talpalatnyi szabad hely sincs.
A szobákban nem gondoskodtak a minimális kényelemről sem. A beutaltak holmijai ágyakon, székeken szanaszét hevernek, mert az ötszemélyes szobák egyetlen szekrényébe csak kevés ruhadarab fér. A konyhában és az ebédlőteremben a legelemibb higiéniai szabályokat sem tartják be. Csapó Károly gondnok teljesen járatlan az üdülővezetésben, elvész a feladatok között. A gyár vezetői teljesen magára hagyták a gondnokot, nem törődtek az üdülő kényelmesebbé, szebbé tételével. A szakszervezeti üdülők alsóbalatoni kirendeltségének vezetői pedig - noha tudtak a dolgozók panaszáról - nem segítettek a hibák orvoslásában.”[12]

Később az Egyesült Izzó / Tungsram üdülője lett.

Az épület, 2012.

2012-ben a Sysco Lux Kft. vásárolta meg.

Várhegy Hotel, majd Tungi Étterem néven is üzemelt ettől az időszaktól kezdődően.

FRISSÍTÉS!!!!

Fonyód Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megszüntette az épület helyi védettségi besorolását. Az ezt megelőző hatástanulmány megállapította, hogy a régi Lajos lak szálloda az elmúlt 110 év alatt több alkalommal át lett építve, alakítva, így már nem maradt olyan eredeti része, amely védettséget élvezhetne. 
A műemlékvédelmi / örökségvédelmi hatóság felügyelete és jóváhagyása mellett történt meg az épület bontási tervének elkészítése és az új épület tervezése, amely illeszkedni fog a bélatelepi környezetbe.  
2018 februárjában - minden hivatalos engedély megszerzése után - megkezdődött az épület lebontása a Sysco-Property Kft. megbízásából. 
Társasház épül a helyén, amely 40-50 lakást fog tartalmazni.

A bontás, 2018. március 3.

A bontás, 2018. március 3.

A bontás, 2018. március 3.

A bontás, 2018. március 3.

A bontás, 2018. március 3.

... ÉS A JÖVŐ:

A tervezett társasház látványterve K-i irányból. forrás: Sysco-Property Kft.

Az új épület Ybl-díjas tervezője észrevételei az Index Urbanista oldalán:
Miért bontották le a fonyódi villanyaralót és mi épül a helyére?

---

[1] Róla és feleségéről szól a Nők Lapja 2014. július 16., 29. számának „Édesanyja kívánsága, hogy végül itthon él” című cikke, valamint A Mi Otthonunk című folyóirat 2006. decemberi számában a „Modern múltidéző” című írás. -

[2] A pályafutást MTI Hírek alapján vázoltam fel.

[3] Kreisz János lengyeltóti ácsmester (* 1853. június 23.). Felesége Bösenhoffer (Bessenhoffer) Anna (1858-1947). Mindketten Vas megyei, incédi származásúak voltak.

[4] Herberth József fonyódi építőmester. Felesége Tramfeld Katalin. Leányuk Éva (1907-1960) Dióshegyi (1934-ig Kaveczki) Ernő fonyódi építészmérnök felesége volt 1933-tól.

[5]  In: Bécsi Magyar Újság, 1920. május 4. 5. p. A fonyódi gyilkosságok.

[6] Fővárosi Közlöny, 1927. október 7. 2283.

[7] Néptanítók Lapja, 1933.

[8] Politikatörténeti Intézet Levéltár Szakszervezeti Levéltár 9. fond 298. őe.

[9] A Hofherr és Schrantz Gépgyárat Hofherr Mátyás és Schrantz János alapította 1900-ban Kispesten. Később részvénytársaságként működött. Hofherr Albert 1912-ben felvásárolta a Clayton-Shuttleworth Gépgyár telephelyeit, márkanevét, raktárait. Ettől kezdve Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. nevet vette fel. A gyár államosítása után jött létre a Vörös Csillag Traktorgyár 1951. november 21-től. In: Wikipédia szócikk.

[10] Népszava, 1950. január 21. 5. Szakszervezeti nap a Hofherrban.

[11] Népszabadság, 1950. augusztus 9. 6. Képek a Balaton mellől : Vidám kultúrélet az üdülőkben. Fonyód.

[12] Népszava, 1953. július 11. 2. Fordítsanak több figyelmet a Balatonnál üdülők igényeire.