2014. január 20., hétfő

WALKÓ KILÁTÓ

Részlet a készülő könyv Bélatelep környezete című fejezetéből

WALKÓ KILÁTÓ
József utca

Az 1925. évi közgyűlésen Ripka Ferenc közölte, hogy a balatoni körútnak nevezett állami út boglári-fonyódi szakaszát szeptemberben kezdik építeni, s a tervek bizottsági tárgyalásánál bejelentette a Bélatelep kívánságait, melyeket a bizottság jegyzőkönyvbe foglalt. Az állami útépítéssel egyidejűleg fog megtörténni a bélatelepi villasor előtt elvezetendő útnak a kiépítése is, amire nézve gróf Zichy Béla már intézkedett.

Az előzményekhez tartozik az 1924. évi bélatelepi miniszteri találkozó, amelynek következményeiről így számolt be a megyei lap:
„Az a miniszteri értekezlet, amelyet az elmúlt hét csütörtökjén Fonyód-Bélatelepen tartottak, egyebek között arra is jó alkalmat nyújtott, hogy a kormány tagjai személyes tapasztalataik útján szerezzenek meggyőződést a Balaton somogyi partjának szinte hihetetlen útviszonyairól, amikről eddig csak hallomásból, vagy hivatalos előterjesztések adataiból volt közvetett tudomásuk.” Vass József népjóléti miniszter kimondottan azért jött Budapestről autón, s hozta magával Bud János tárcanélküli minisztert, hogy saját maguk is megtapasztalják az utak járhatatlanságát, amely tény leginkább a Földvár és Boglár közötti szakaszt érinti.

„- Balatoni kultuszról beszélünk – mondotta a miniszter, - fürdőkultúrát emlegetünk, pedig mindkettő teljesen kilátástalan, minden jóakarat meddő és eredménytelen mindaddig, míg kitűnően járható országutakkal nincs a Balaton teljesen körülvéve.”
És - témánk szempontjából - a lényeg ezután jön: „Vázoltam ezeket az útviszonyokat a kereskedelemügyi miniszter úr előtt is, aki a maga részéről a legmesszebbmenő megértéssel fogadta a propoziciómat. […] az összes rossz utak között a legrosszabb a Balatonföldvár-Balatonboglár-Fonyód szakasz… Szinte hihetetlen, hogy éjjel fél 11 órától reggeli 5 óráig tartson egy olyan rövid út, mint Fonyód-Budapest. Ezeken az állapotokon segíteni kell és fogunk is segíteni.” A cikk tovább fényt derít arra is, hogy a miniszterek autójának egyik rugója Fonyód és Boglár között eltörött, ami egy órás késedelmet jelentett.  



Az 1926. évi bélatelepi közgyűlésen hangzott el az, hogy elkészült a Balaton-menti állami út [„Balatoni körút”] Boglár és fonyódi szakasza és ezzel együtt gróf Zichy Béla elkészíttette a villák előtt gyalogutat. Mindezért táviratban üdvözölték dr. Walkó Lajos kereskedelemügyi minisztert és gróf Zichy Bélát, megköszönve nekik a Balaton fejlesztéséért végzett munkájukat. Bejelentette az elnök továbbá, hogy az állami út építésvezetősége az út hegyen át vezető szakaszán [akkoriban: Vass József u. - Zichy Béla körút; ma: József u. - Bartók Béla u.] két kilátót építtetett, egyet a Wodianer síremlék közelében [mai Walkó kilátó], a másikat a Márffy téren [ún. Ripka kút].

Az Országgyűlés 1927. évi ülésén Gaál Gaszton szólalt fel az út fonyódi szakaszával és annak Walkó-kilátónak nevezett részével kapcsolatban. A szónoklatot és a rá adott válaszokat, fonyódi vonatkozásait érdemes közölni, mert szereplői miatt témánkhoz szorosan kapcsolódik:

[…] Ami az útépítés körül folyik, az is figyelemreméltó.
A múlt évben épült a balatoni körút, azon a bizonyos Balatonboglár-szentgyörgyi szakaszon. Ebbe a szakaszba beleesik a fonyódi hegy. A természetes és magától értetődő régi állapot, miután az út irányától a hegy oldalt esik, az volt, hogy, aki a régi járhatatlan rossz úton ment, az ment a hegy alatt parthosszat, szépen végigvezető egyenes útvonalon. Igen ám, csakhogy a fonyódi hegyen igen befolyá­sos uraknak vannak villáik. .... ezt az országutat, amikor eléri a fonyódi hegyet, egy méregdrága szerpentinnel felvitték a hegyre és a másik oldalon egy másik méregdrága szer­pentinnel levitték a hegyről megint. Ennek a szerpentinnek - amely magában is kitesz talán több kilométert - megépítése költségekben ki­teszi legalább tizenöt-húsz kilométeres egye­nes útnak költségeit. Megcsinálják azért, mert odafent befolyásos urak laknak, akiknek ré­szére utat kell építeni.
... kisütöt­ték, hogy mégis meg kellene csinálni egyenes­nek is, és megcsinálták most már a hegy alatt is egyenesnek. ... mi szükség van ezen a fonyódi szerpentinen egy legalább száz-százhúsz méter, faragott kőből gyönyörűen megcsinált ballustradera, amely­nek közepén van egy képkeretes tábla s abba bele van írva, rá van vésve: »Walko kegyelmes úr!« Annak a ballustrade-nak árán legalább egy egykilométeres új utat lehetett volna va­lahol megépíteni. […]



Bud János pénzügyminiszter válasza
[…] Igen t. képviselőtársam kifogásolta a bala­toni körutat is.  Azért építtetünk utat a Balaton körül, hogy mindenkinek kedvét felélesszük a Balaton iránt, hogy felkeressék a Balatont. (Helyeslés a jobboldalon.) Én magam is nagyon jól ismerem a Balatont. Méltóztatik tudni, hogy ha valaki körül akarja járni a Balatont, akkor meg kell állnia Fonyódnál és vagy repülőgépen kell felszállnia, vagy fel kell gyalogolnia, hiszen a fürdőtelep is, meg a község is fent van a hegytetőn. A világon mindenütt úgy építik meg az utakat ilyen esetben, hogy azokat a helyeket is megközelíthessék, amelyeket azelőtt nem le­hetett megközelíteni. T. képviselőtársam kifogásolta azt is, hogy ballustrade épült. Tessék csak megnézni azt képviselő úr. Olyan szörnyű dolog az, hogy oda egy kilátót, egy kis korlátot építettek. A képvi­selő úr tiltakozott az ellen, hogy oda az egyik miniszter úr neve be van vésve. A mai napig sincs bevésve! Nem tudom, hol látta azt a kép­viselő úr? 

Gaal Gaszton második felszólalása
[…] a t. miniszter úr egyetlen egyet sem cáfolt meg, kivéve azt, hogy a fonyódi balüsztrádra még nincs rá­vésve Walkó kegyelmes úr neve. (Derültség.) Meglehet, hogy én egy kicsit túlbecsültem a bürokrácia gyorsaságát, mert a múlt év augusztusában jártam Fonyódon és akkor már kész volt a balüsztrád és ott volt a márványtábla. Amikor érdeklődtem, hogy mi tör­ténik evvel, kompetens tényezők azt mondot­ták, hogy ebbe lesznek belevésve azok a bizo­nyos emléksorok Walkó Lajos őnagyméltóságáról. Ez a múlt év augusztusában volt és én januárban hoztam fel. Feltételezem, hogy az a négy vagy hatsoros szöveg azóta már a márványtáblára került. A miniszter úr azon­ban - kénytelen vagyok elhinni, mert nem mentem el meggyőződni, hogy így van-e - kijelentette, hogy még nincsen felírva Walkó miniszter úr neve. Tehát tényleg ért cáfolat, amennyiben tényként állítottam valamit, ami nem tény. De ugyanakkor beismerte a minisz­ter úr, hogy igenis fel lesz a balüsztrádra írva Walkó neve, sőt azt is mondotta a miniszter úr, hogy megérdemli ezt az, aki egy ilyen utat csi­nál az ország pénzén.




A Walkó kilátó - hiszen a mai napig így hívják - kedvelt pihenő pontja a hegyre igyekvőknek. A Fonyódra látogatók rendszeresen megállnak gyalogosan, kerékpárral, autóval azért, hogy az onnan látható kilátásban gyönyörködjenek. Az emlékmű pihenő padjának közepére természetesen a mai napig sincs beleírva „Walkó kegyelmes úr” neve, jellemzően nem is tudják az emberek a kilátó építésének történetét, s az ahhoz kötődő nevekről sincs ismeretük. A Fonyód Városvédő és Szépítő Egyesület javaslatára az 1990-es évek elején Benedek György fonyódi nyaralóval rendelkező szobrászművész (a Kossuth erdőben lévő I.-II. világháborús emlékmű alkotója) Fonyód város címerét mintázta meg s jelenleg is az díszíti a kilátót.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése