VASZARY VILLA - MŰVÉSZETI ISKOLA

Részlet "A fonyódi gróf Zichy Béla-telep" című készülő könyv 

Bélatelepi villák című fejezetéből. 

Ilyen formában van az összes épület feldolgozva.

BARTÓK BÉLA U. 22.

Hrsz. 6440. – 1.788 m²

1894 | DR. VASZARY JÁNOS

A villa építtetője Vaszary János köz- és váltóügyvéd 1832-ben született. Az 1870-es évek elejétől folytatott ügyvédi gyakorlatot Kaposváron. Korának egyik legtekintélyesebb ügyvédje, közéleti személyisége. Hosszabb ideig a kaposvári Esterházy hercegi uradalom jogi képviseletét is ellátta. 1875-től a Nemzeti Casino Egyesület igazgatója, majd a Kaposvári Bank és Takarékpénztár vezetőségi tagja. Ő kezdeményezte a kaposvári János (ma: Dózsa György) utca létesítését. 1901-ben hunyt el, 69 éves korában.

Haláláról az alábbi hírt közölték:

Halálozás. Dr. Vaszary János kaposvári köz- és váltó ügyvéd, érsekuradalmi jogtanácsos élete 69 ik évében f. évi május 22-én hosszas szenvedés után elhalt. Temetése f. hó 24-én d.u. 4 órakor volt, igen sok tisztelője és jóbarátja részvétele mellett. – egyedül az ügyvédi kar nem volt képviselve kellőleg a végtisztesség tételénél. Okát kutattuk, s azon sajnos értesítést kaptuk, hogy az ügyvédi kar a gyászjelentések szétküldésénél majdnem teljesen mellőzve lett, így – dacára annak, hogy a megboldogultban igen kedves és tudományos kartársukat veszítették el – nem tudva a temetés idejét, ott testületileg részt nem vehettek.

Nagyapjának második házasságából született fia volt Vaszary Kolos hercegprímás, vagyis apjának féltestvére. Apja a somogyi Széchenyi uradalom jószágigazgatója volt, akinek egy másik testvérének az unokája volt a híres festőművész Vaszary János.

A villa emeletes, tetőtér beépítéses, fűrészfogas bástyaszerű toronnyal. Ma a Fonyódi Alapfokú Művészeti Iskola épülete, részben felújítva és átépítve. Ahogy a korabeli újságban olvashatjuk, 1902-ben: „A második domb után következik a szép villák. Elsőnek kaczér piros redőnyeivel János úr villája; bájos, összhangzó úgy belül, mint kívülről is, körülötte szép öreg tölgyfák, csinos park, sok cyklámon, minden szeretettel ültetve, gondozva. A bútorzata bécsipiros kendőkből, minden darabja kiváló ízléssel megválasztva, és sok virág a szobákban, helyes polczok, mindez úgy illik fehér falához, mahagóni piros ajtajai, ablakaihoz, olyan jóízű magyaros, aranyos.”

A villában tartotta 1902-ben Hollósy Simon (1857-1918) festőművész fonyódi művészeti iskoláját és Damkó József (1872-1955) szobrászművész is a villában dolgozott 1902. december és 1903. január között, ahogy a Somogy írta 1903. január végén: „Az itteni dr. Szabó féle villában, hol a nyáron Hollósy festőtelepe volt, most Damkó J. szobrász dolgozik már két hó óta, szebbnél szebb munkákat készít.”

Hollósy Simon festőiskolájának Fonyódra hozatalával kapcsolatban több levelet is váltott koronghi Lippich Elek bélatelepi villatulajdonossal, a korabeli magyar művészeti élet vezetőjével. Ebből a levelezésből idézünk néhány – Fonyódot is említő – sort, amelyeket Hollósy intézett Lippichez: [a könyvben…]

Lippich barátjához, László Fülöp világhírű festőművészhez intézett levelében is beszámolt a fonyódi festőiskoláról:

„Budapest, 1902. VIII. 30. Kedves Barátom. Most érkeztem Fonyódról, hogy újra igába álljak. Egy néhány heti édes álmodozás után kezdődik a szürke valóság. A természettel való édes szeretkezés után az emberekkel való fájdalmas dulakodás. […] Fonyódon az idén 60 festő dolgozik: lengyelek, svédek, németek, oroszok és néhány magyar. Egész Barbizon [Barbizon francia község; barbizoniak: a modern naturalista festészet úttörő művelői a 19. sz. közepe táján, Franciaországban. – V.I. megj.] lett Fonyódból. Alig lehet sétálni a stafeleioktól [Stafeláj = német: festőállvány. – V.I. megj.]. Vannak köztük tehetséges nők is, különösen a svédek között. […].

Özvegy Bogyay Kálmánné 1902 nyarán megjelent cikkében is megemlíti a festőiskola fonyódi tartózkodását: „Ha a viczinálison, mely most gyorsabb tempóban koczog, mint a mult években, eljutunk Fonyódra, piszkos, poros uton haladunk gyalog, vagy kocsin, ahogyan kedvünk, vagy bugyellárisunk engedi, föl a fürdötelepre. Elhagyva az első dombot, a faluhoz, a Schaller-vendéglő, turistaházhoz érünk, s hol a többi fürdővendégen kivül, a nagybányai festőiskola egy része itt lakik és étkezik; mennyiben jól, vagy rosszul, azt ők tudják. Vannak nemcsak magyarok, de külföldiek is, nők, férfiak vegyesen ; érdekes jelenségek – ők inkább néptypust festenek, mint tájképet, de ugy hallom, valamelyest azt is.”

Mindez tehát a Vaszary villához kötődött.

A villával szemközt lévő Mária-szobrot Vaszary Ilona és unokatestvérei állíttatták nagybátyjuk, Vaszary Kolos (1832-1915) hercegprímás, esztergomi érsek erkölcsi és anyagi támogatásával. A szobor talapzatának felirata: „Istennek Szent Anyja/ könyörögj érettünk. 1900.”

A bíboros egyébként többször vendégeskedett rokonainál a fonyódi villában, bár balatoni rezidenciája Füreden volt, ahol életének utolsó napjait is töltötte. Halálát megelőzően a Somogy című vármegyei lap rendszeresen beszámolt füredi tevékenységéről.

1902 | HANNY BÉLÁNÉ SZ. HORVÁTH ILONA

Az 1911-es fonyódi házösszeírás alkalmával láttuk, hogy a villa tulajdonosának Hanny Béláné Horváth Ilona van feltüntetve. Ő Vaszary János özvegye volt, s férje halála után három évvel újra megházasodott. Férje nagybátyjának a jószágigazgatója vette feleségül: Hanny Béla hercegprímási jószágkormányzó volt, s amikor 1917. február 20-án életének 71., házasságának 12. évében elhunyt, akkor feleségén (nedeliczi Horváth Ilona) kívül mostohaleánya, Vaszary Ilona gyászolta (férjével és leányával együtt). Az esztergomi értelmiségiek között is, mint jogi végzettségűt említik, tehát bizonyos, hogy Vaszary Kolos jószágkormányzója volt.

1902 | VASZARY ILONA; férje NEMESTÓTHY SZABÓ BÉLA (máshol: Nemestóthy Béla) tábornok

Vaszary Ilona (1874-1951), Fonyódon, 1903. június 16-án lett Nemestóthy Szabó Béla (1877-1952) felesége. A huszártábornok régi Zala megyei eredetű család leszármazottja, a m. kir. 1. lovasdandár parancsnoka volt, a II. oszt. magyar érdemkereszt és számos hadi érdemrend tulajdonosa. Családjának történetét is feldolgozta. Leányuk Ilona Nagykikindán 1904. július 5-én született, az ő férje lett 1926-ban Tartsay Vilmos érsekújvári születésű huszárfőhadnagy. Gyermekük Vilmos 1927-ben született. Tartsaytól elvált, és 1939. február 14-én Moldvai Andor György bankhivatalnok férje lett.

1936.01. | KOMÁROM MEGYEI HITELBANK

A villát elárverezték, így lett a vevő a Komárom Megyei Hitelbank.

1936 februárjában Ripka Ferenc már arról értesíti Matolcsy Sándort, hogy a Vaszary villa a Komárommegyei Hitelbank tulajdonába került, fel kell őket szólítani, hogy a hátralékot fizessék meg. A bank válaszában közölte, hogy Nemestóthy Szabó Béla ny. m. kir. tábornok 561 pengős tagdíjhátralékát nem egyenlítik ki. A villát jelzálog terhelte, kényszerűségből vásárolták meg és azt minél hamarabb értékesíteni akarják. A fürdőegyesületbe sem akarnak belépni, mert a villa hamarosan gazdát cserél, és majd az új tulajdonos belép.

[…]

            1944 | SAUER RUDOLF

Sauer Rudolf orvos, Kula, Bács m

1991.05.23. jogutódlás | FONYÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

A Fonyódi Alapfokú Művészeti Iskola épülete.