2019. január 9., szerda

FONYÓDI ÉVFORDULÓK 2019-BEN



nem a teljességre törekedve 
összeállította Varga István
(a képek forrása: a szerző helyismereti gyűjteménye)


30 éve
1989. március 1-én nyilvánították Fonyódot várossá.
A Somogyi Néplap cikkének címe a várossá avatás után

45 éve
1974. decemberében vált önállóvá a Híradásipari Szakközépiskola.

45 éve,
1974. december 31-én szűnt meg Fonyód ’járási központi’ címe.

65 éve
1954. áprilisában alapították a Fonyódi Járási Könyvtárat, októberben nyitotta meg kapuit a tulajdonosaitól elvett bélatelepi villában.

A könyvtár a bélatelepi villasor egyik épületében
70 éve
1949. május 2-án a Népjóléti Minisztérium a Közalkalmazottak Szabad Szakszervezete kérésére több bélatelepi villát "igénybe vett" üdültetés céljára, pl. a Törley és a Verebély család nyaralóját kobozták el.

Képeslap részlete, a kerítésen lévő tábla felirata: Népjóléti Minisztérium Kulich Gyula üdülője

75 éve
1944. márciusában hunyt el dr. Ripka Ferenc bélatelepi villatulajdonos

75 éve
1944. május 20-án szállították el a fonyódi zsidókat a tabi gettóba, júliusban Auschwitzba.

75 éve
1944. augusztus 10-én avatták fel a bélatelepi állomás falán az ősfürdőzőkre emlékeztető táblát

75 éve
1944 december 4-én a szovjet csapatok elfoglalták Fonyód teljes területét. A lakosságot a front miatt kitelepítették, csak 1945. április 5-én térhettek vissza.

80 éve
1939. január 15-én avatták fel az akkori Község-, a mai Városházát.

Községháza (részlet)

 85 éve
1934. augusztus 15-én avatták fel Szaplonczay Manó emlékművét

90 éve
1929-ben jelent meg az első önálló fonyódi térkép

A térkép részlete

95 éve
1924 nyarán a bélatelepi strandon informális megbeszélést követően Ripka Ferenc  ottani villatulajdonost választották Budapest székesfőváros vezetőjévé.

100 éve
1919. júliusában a Tanácsköztársaság ideje alatt ’proletárgyerekek’ nyaraltak Fonyód-Bélatelepen.

100 éve
1919. augusztus 28-án akasztották fel Tószegi Freund Albertet, Gráner Albertet és Hamburger Jenőt a csendőrlaktanya udvarán a Tanácsköztársaság bukása után.

100 éve
1919. szeptember 8-án délután 4 és 5 óra között Fonyódon tartózkodott Horthy Miklós fővezér.

100 éve
1919. szeptemberében alakult meg a Sándortelepi Fürdőegyesület

115 éve
1904 júliusában merült fel a gondolat, hogy Fonyód elváljon Lengyeltótitól.

120 éve
1899. májusában halt meg Rosenberger Mihály fonyódi halászbérlő

120 éve,
1899 júliusában találkoztak egymással az egykori fonyódi ősfürdőzők és az akkori Bélatelepesek.

125 éve
1894. június 24-én alakult meg a Bélatelepi Fürdőérdekeltség

A villasor épületei (képeslaprészlet)

 130 éve
1889. júniusában, Úrnapkor indult be a Fonyód-Badacsony közti hajójárat Rosenberger Mihály és fia, Simon üzemeltetésében.

A hirdetés részlete

 130 éve,
1889 júliusában a fonyódi ősfürdőzők – vidám, szép nyári napot töltvén együtt – megfogadták, hogy 10 év múlva ismét találkoznak.

150 éve,
1869-hez kapcsolódik az a népszámlálás, amelynek kérdőívei fennmaradtak a kaposvári levéltárban. Fonyódon abban az időben 312-en laktak.

170 éve
1849. szeptemberében bujdosásuk idején Noszlopy Gáspár és bátyja Antal Fonyódra érkeztek. Gáspár hazaküldött egyik levelében írta, hogy ha újra sikerül majd felemelniük a szabadság zászlaját, akkor „várat építtetek majd Fonyódon, és Somogyban főispán leszek.” Bátyja hosszabb említést tett naplójában Fonyódról.

175 éve
1844. novemberében költözött Fonyódra Boglárról a lellei születésű Szintén Sándor.

200 éve
1819. őszén fogták el Nagy Jancsit, Fonyód eddig ismert egyetlen betyárját, aki a Balaton túloldalán, Diszelben adta el az itt lopott holmit, az ott szerzettet pedig Fonyódon értékesítette. Nagy Jancsit elfogása után agyonverték.

210 éve
1809. április 27-én kelt a lengyeltóti uradalom összeírása br. Lengyel Gáspár halála után, a család férfi ágának kihalta alkalmával, amelyben Fonyód is több helyen szerepel.

210 éve
1809. októberében készült el Xivkovich őrnagy Balaton térképe, amely ’Fonyod’ alakban ábrázolja városunkat és az általa javasolt hajózási útvonalakat jelöli. Fonyódról Keszthelyre, Szigligetre és Révfülöpre vezet hajóút.

A térkép részlete

215 éve
1804-ben épült a fonyódi Présház Pászthory Menyhért, akkori földtulajdonos jóvoltából (lehetséges azonban, hogy korábban, mert Nagy József 1802-ben készült Somogy-megye térképén már jelez épületet azon a részen, ahol a Présház áll).

240 éve
1779. január 17-én öten fulladtak Fonyódnál a Balatonba, de lakóhelyük ismeretlen. Halálukat tömegszerencsétlenség okozta. Az anyakönyvi bejegyzés szerint a 40 éves Szentpáli Ferenc, a 60 éves Lázár Ferenc, a 30 éves Papp Márton, a 25 éves Csécsi Julianna és Gond János 3 éves kisfia.

A bejegyzés részlete

240 éve
1779-ben történt az első fonyódi keltezésű haláleset (Lanczher Egyednek Kovács Katától született négy éves kisfia) és házasságkötés (Hajas László fonyódi legény és Mezey Zsuzsa 18 éves fonyódi leány).

255 éve
1764-ben történt az első hivatalos bejegyzés fonyódi születésről a lengyeltóti anyakönyvben. Az „első” fonyódi: Szent-Páli Ferenc, Tót Katalin fia.

310 éve
1709 augusztusában Eszterházy Antal kuruc generális a fonyódi hegyre menekült csapatával labanc üldözői elől.

425 éve
1594 táján jelent meg Giovanni Jacobo Gasparini itáliai várépítész kéziratos térképe, amely a Magyar Királyság végvárrendszerét ábrázolja. A Balaton a keleti tájolású térképen meglehetősen érdekes formában szerepel. A térképen halványkék, növényrajzzal teli felületek mutatják a Nagyberek mocsárvilágát, ilyen mocsárba ékelt várként ábrázolja Fonyódot is, ’Fonod’ alakban.

Pálffy Géza könyvének részlete (Európa védelmében : haditérképészet a Habsburg Birodalom magyarországi határvidékén a 16-17. században)


440 éve

1579-ben jelent meg Zsámboky János térképe, amelyen a Balaton partján ’Fanodt’ formában Fonyód is fel van tüntetve.

A térkép részlete

450 éve
1569-ben készítette el Guliano Turco hadmérnök felmérését a fonyódi palánkvárról.






4 megjegyzés:

  1. bravo Istvan, szep gyujtes!

    VálaszTörlés
  2. Érdekes, szép helytörténeti ismertető! Gratulálok a szerző munkájához!

    VálaszTörlés
  3. Impozáns gyűjtemény, gratulálok a szerzőnek! Kicsit hiányolom azonban az érem másik oldalát:

    1919. A proletárgyerekek nyaraltatásához kapcsolódóan: "Szamuely elvtárs különben Ripka villáját rögtön rekviráltatta." (http://fonyodregen.blogspot.com/2014/03/az-1919-20-evi-esemenyek-belatelepen.html) Ehhez tartozik, hogy a kommün alatt és annak következtében került sor először a bélatelepi villák tömeges feltörésére és kirablására.
    1944. "A szovjet csapatok 1944 december 4-én este vonultak be a nagyközségbe." Ez persze nem hír, hiszen mindenhova bevonultak, de ekkor került sor a bélatelepi villák második tömeges feltörésére, kirablására, melynek brutalitását könyvedben is megemlíted.
    1949. "megkezdődött a szervezett üdültetés. Az állam 14 villát " igénybe vett" a saját céljaira." Ekkor szökkent szárba Fonyódon is a kommunizmus: a termelőeszközök elrablása után megkezdték a villák elkobzását.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm a kiegészítéseket! ugye jeleztem, hogy nem tudtam törekedni a teljességre.
      1919: a fonyódi munkástanács olyan rendes emberekből állt (ezt Ripka mondta), hogy minden villatulajdonosnak, aki igényelte, megengedte, hogy a villájában nyaraljon. Szamuley et. egyébként - lévén augusztus eleje - sok vizet már nem zavart, Fonyódról Ausztriába menekült...

      1944: ezt a dátumot éppen be is tehetem, ha megengeded.

      1949: az üdültetés talán már hamarabb is elkezdődött (még békésebb formában, pl. a villatulajdonos hosszútávú bérletbe adta az épületet egy vállalatnak a felújításért cserébe), de az elkobzást természetesen nem vonom kétségbe. sajnos az államosítás irataiban még nem találtam meg az elvett nyaralók, villák lajstromát.

      Törlés