A BÉLATELEPI STRAND

A BÉLATELEPI STRAND

[...]

Szaplonczay Manó 1896-ban a következőket írta a bélatelepi strandról:

„A víz kristálytiszta, kellemes ízű és egészséges, mentes minden idegen alkatrésztől. A fürdéshez egy nagy társalgó teremmel és 34 nagy és kényelmes kabinnal bíró fürdőház áll rendelkezésre. Közvetlen a vasúti síneket védő kőpart mellett. Ezen kőpart mintegy 2 kilométer hosszú és ezen beszorítás által értetett az, hogy a Balaton Fonyódnál a legmélyebb a somogyi parton, a minek a fürdésnél azon előnye van, hogy az ember, különösen szeles időben, mindjárt megfürödhetik és nem kell 100 méterre be és kimennie. Mindazonáltal nem olyan mély, hogy 5-6 éves gyermekek is meg ne fürödhetnének. De miután a múlt fürdőidényben a víz évek óta nem észlelt magasságot ért el, azért a kis gyermekek részére egy kosár is készült. A fürdőháznál praktikusan meg van oldva a férfiaknak a nőktől való elkülönítése. A fürdés rendkívül kellemes itt, mert a víz mindig élénk, mindig hullámzik. A talaj bársony simaságú. Erősebb szélnél pedig ház magasságban jönnek a hullámok és gyönyörű látvány, midőn a ferdén épült kőparton felszalad egyik a másik után a vasúti sínekig vagy még azon túl is, hogy azután megtörve essék vissza ismét a hullámsírba.”

A strand megközelítése nem volt mellékes szempont, hiszen az egész villasor azért épült, hogy élvezni lehessen a Balaton adta örömöket, leginkább a fürdést, a csónakázást. Szaplonczay fentebb idézett könyvében már arról tájékoztatta az olvasókat, hogy a „társaság múlt évben igen jó lejáró utat csináltatott a hegyről, és ez évben fog elkészülni a második lejáró is.” Mindezt megerősíti László Gábor naplójának június 19-i részlete is, amikor a strandra igyekezvén elvesztette pecsétgyűrűjét, s amikor annak keresésére indult, ugyanazt az utat járta be, s a következőket tapasztalta: „azon a helyen utat készítenek, és a munkavezetőnek (egy német sógor): meghagytam, hogy ha a munkával odaérnek, ahol gyűrűm esetleg lehet, és valaki megtalálná :(ami nem valószínű, de nem is lehetetlen): juttassa nekem, és én gondoskodni fogok a jutalomról.”

Néhány év alatt már praktikus szempontokat is figyelembe vettek a lejárók elkészítésénél: „A Béla-telepnek a hegyről három gyalogútja és egy kocsilejárója van a vízhez, illetve fürdőházakhoz. A Márffy-térről kiinduló lejárón 5 percz alatt érjük el a fürdőházat, ezt használják a lemenetelre. A másik kettő kényelmes a felmenetelre és a "Sirály"-szálloda 5 percz távolságra van, míg a Béla-telepi villák bármelyikéhez 15-20 percz alatt érünk el.”

Azért, hogy a strandon töltött idő mindenki megelégedésére szolgáljon, s ne legyen vita arról, ki mit engedhet meg magának, lefektették a fürdéssel és csónakázással kapcsolatos szabályokat, amelyeket - dokumentumértéküknél fogva - teljes terjedelmükben közlünk:

Szabályok

A.

1. A telep tulajdonát képező csónakok csónakázás céljából a közönség rendelkezésére állanak.

2. A csónakázási idő megállapításánál a fürdőházban levő óra az irányadó. Bármily rövid időre terjedő használatért egy órai díj fizetendő, egy negyed órai késés a teljes órán túl egy órának vétetik.

3. A telep tulajdonosai, családtagjaik és hozzátartozóik minden órai csónakázásért a következő díjakat fizetik: a „Sirályért” 10 kr., a „Hullámért” 3-4 emberre 25 kr., a „Fonyódért” 5-6 emberre 40 kr., a „Keszthelyért” 7-8 emberre 50 krt. Más idegenek a fenti áraknak kétszeresét fizetik. Ezen díjak reggeli 6 órától esti 9 óráig érvényesek, ezen időn kívüli csónakázásért minden csónak után külön még egy forint fizetendő.

A fürdőháznál van egy könyv, amelybe aki csónakázni akar vagy a társaság egyik tagja tartozik beírni személyesen saját nevét, a csónakázó személyek számát, az indulás idejét, azt, hogy meddig tart a csónakázás, a csónak nevét, az előre fizetett összeget. A csónak csakis a beírás és fizetés után foglalható el. A megérkezés alkalmával a fürdőháznál jelentkezni kell, a csónak átadandó, a könyvbe beírandó a megérkezés ideje és az esetleg utólagosan fizetendő összeg.

Ezen könyv a fürdőháznál lévő szolgánál áll, a fizetéseket ő van jogosítva felvenni, a csónak felszerelések az ő kezelése alatt vannak.

A csónakázók minden hiba és kárért teljes kárpótlással tartoznak, egy evező 5 frt, ez azonnal lefizetendő.

4. Csónakot előre lefoglalni nem lehet. Ha valaki magát előre biztosítani akarja, úgy a lefoglalás idejétől tartozik az egész díjat fizetni a csónak után. Érvényes lefoglalásnak csak az tektintetik, ha a könyvbe a bejegyzés megtörtént, és az összeg kifizetve van.

5. Nagyobb és hosszabb távra a csónakokkal kirándulni nem lehet.

B.

a.) A fürdőház belső részén férfiaknak és 10 éven felüli fiúknak tartózkodniok nem szabad.

b.) a fürdőház belső felére nyíló ajtón csak nők és 10 éven alóli fiúk léphetnek ki a fürdőbe és csak ők jöhetnek ki a vízből és a fürdőház által bezárt vízbe csak ők fürödhetnek.

c.) A rendre a fürdőházi szolga ügyel fel, panaszokat az igazgatóság bírálja el.

d.) A fürdőruhákra kívánatra a fürdőházi szolga  ügyel fel, azok rendbe tartásáért az idegenek őt mérsékelten díjazzák.

e.) Kabinokat havonta 12 frtért lehet bérelni a telep gondnokánál. Akinek tulajdon avagy bérelt kabinja nincs, minden egyes személy a fürdőért 15 krt fizet a fürdőházi szolgánál; a kitől minden személy külön jegyet kap.

C.

A cselédség délutánonkint fürödhet, de a vizet 5 óra előtt elhagyni tartozik.

Az igazgatóság a felelősséget senki személyes biztonságáért nem vállalja.

Az igazgatóság.