nem a teljességre törekedve összeállította
Varga István
(a képek forrása: a szerző helyismereti gyűjteménye)
455 éve,
1563-ban készült az a térkép, amely Fonyódot ’Fonod’ alakban ábrázolja. Alkotója devecseri Choron János, az 1550-1560-as évek
végvári harcainak ismert dunántúli személyisége. Vázlatos vízrajzában a Balaton
egyszerű tojás alakot formált.
 |
Pálffy Géza:
Európa
védelmében : haditérképészet a Habsburg Birodalom magyarországi határvidékén a
16-17. században.
Pápa, 2000.
|
1573-ban hunyt el palonai Magyar Bálint, a fonyódi vár
kapitánya.
265 éve,
1753-ban jelent meg Friss András Erik térképe, amely
elsőként ábrázolja a Fonyód és Szigliget közötti révet.
260 éve,
1758. áprilisában történt az első anyakönyvi bejegyzés
fonyódi helyszínnel, meghalt "Kata asszony a fonyódi révész felesége."
235 éve,
1783-ban
készült el az I. katonai felmérés Fonyódot is ábrázoló szelvénye
190 éve,
1828-ban Fonyód pusztán 86 magyar anyanyelvű, római
katolikus urasági cseléd lakott, összesen 9 házban.
185 éve,
1833-ban véstek a fonyódi Présház szőlőprés gerendájába egy bölcs megállapítást: „Anno 1833. A szőlő három
gyümölcsöt terem. Az első gyönyörűség, a második részegség, a harmadik bánat.”
175 éve,
1843. május 10-én írták alá azt a szerződést, amely a
fonyódi téli Balaton halászatáról szólt, Bekk Salamon keszthelyi halász és
Inkey József földbirtokos között.
165 éve,
1853. március 3-án akasztották fel Noszlopy Gáspárt, a szabadságharc
somogyi kormánybiztosát, aki bujdosása időszakában járt Fonyódon (1849 őszén),
s később is terveket szőtt Fonyóddal kapcsolatban (1850 márciusában).
165 éve,
1853-ban készült el a II. katonai felmérés Fonyódot ábrázoló
szelvénye, amelyen már felfedezhetők az utcavonalak is.
170 éve,
1858-ban készült el a fonyódi terület kataszteri térképe,
amely a település első családjairól is tájékoztatást ad.
145 éve,
1873-ban a fonyódi Balaton part halászbérlője Rosenberger
Mihály két darab fogast küldött élve, két, nagy költséggel kiállított
üvegszekrényben a bécsi világkiállításra. Az egyik 17,5, a másik 12 fontos
volt. Az egyik fogas kitüntetésben részesült.
140 éve,
1878. december 14-én született László Gábor ősnövénytan kutató,
aki 1896-ban, 18 éves korában két hónapot töltött Fonyód-Bélatelepen és
nyaralásáról részletes naplót vezetett.
140 éve,
1878. júniusában a fonyódi Várhegyen kirándultak lengyeltóti
értelmiségiek, pl. Éhn Sándor főszolgabíró, Gruber János.
130 éve,
1888. augusztusában az alábbi
tájékoztatást küldték Fonyódról a Somogy szerkesztőségébe: „6-án és 7-én
virradóra itt valóságos istenítélet volt; akkora vihar dühöngött, minőre idős
halász emberek sem emlékeznek. A halászhajók vasmacskáit kötéllel együtt kiszaggatta
az orkán s a hajókat messze kidobálta a partra…”
125 éve,
1893. októberében kezdődött a szervezkedés a fonyódi Várhegy
magaslatán a villatelkek parcellázása ügyében.
120 éve,
1898. május 30-án adták át a közönségnek a fonyódi kikötőt
és a hozzá vezető kőutat.
120 éve,
1898 júliusában a
Hullám vendéglő udvarán újonnan épült kényelmes színkörben tartották meg a
Fonyódi Színház néhány előadását
115 éve,
1903. július 18-án Fonyódon meghalt dr. Szalay Alfréd zirci
szerzetes (185 éve, 1823-ban született).
90 éve,
1928. június 4-én hunyt el gróf Zichy Béla
90 éve,
1928. június 10-én a magyar kormány Fonyódon, a Sirály
szállóban tartotta ülését, eljött többek között Bethlen miniszterelnök,
Scitovszky Béla belügy-, Mayer János földművelésügyi-, Vass József népjóléti- és
Bud János pénzügyminiszter.
90 éve,
1928-ban lett Fonyód nagyközség
90 éve,
1928-ban épült fel a bélatelepi vasútállomás épülete (ebben
az évben hunyt el Gordon Róbert bélatelepi villatulajdonos is, aki a Déli Vasút
igazgatójaként mindezt keresztülvitte).
75 éve,
1943-ban kezdték a gyűjtést a Hősi emlékmű felállítására,
amelyet aztán 1944-ben a vasútállomás előtti téren avattak fel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése