gyűjtötte és összeállította:
Varga István könyvtáros
475 éve,
1547-ben került Somogyba Palonai Magyar Bálint tóti Lengyel Brigittával kötött házassága révén.
Festmény az általános iskolában |
470 éve,
1552-ben jelent meg Lazius térképe, amelyen először szerepel Fonyód „Fonod” elnevezéssel.
465 éve,
1557-ben készült el Lazius „Az 1556. évi dunántúli hadműveletek” című térképe, amely Fonyódot is ábrázolja.
455 éve,
1567-ben adták ki Zündt Mátyás szépen színezett térképét, amelyen „Fonod” alakban vár-ábrázolással és egy Szigliget felé haladó csónak-képpel szerepel városunk.
Zündt, Balaton, Fonyód, 1567 |
290 éve,
1732-ben készült el Bél Mátyás nagy munkája, amelyben Fonyódot is bemutatja, például: „[…] A nemrég lezajlott Rákóczi-lázadás alatt a szövetkezett felkelők számára különösképp Fonyód szolgált mentsvárul, mert ezt a hegyet, melyet emitt a Balaton, amott a mocsárvíz nyaldosott, a szilárd földdel olymódon kötötték össze hídverés útján, hogy maguk ugyan feljuthattak a hegyre, de az ellenség részére az odamenetelt elzárták. […]”
260 éve,
1762. augusztus 18-án keltezte Duchon István gazdászati javaslatait Nádasdy Terézia (özv. tóti Lengyel Lajosné) részére a lengyeltóti uradalmat érintően, sok fonyódi említéssel, amelyek érintették a szőlőtelepítést, a Balaton halászatát, a legeltetést.
220 éve,
1802-ben készült el Nagy József Somogy megyét ábrázoló térképe, amely már Fonyódot is feltünteti.
210 éve,
1812-ben készült az az összeírás, amely szerint „Fonyód a Lengyel család nádasok közt fekvő pusztája vagy félszigete. Ezen a pusztán két várnak vagy kastélynak láthatók maradványai: az egyik a hegyen, a másik ezen hegy lábánál; az utóbbit jelenleg is mély árok veszi körül. Az 1801. esztendőben töltést építettek Bézsenypuszta és ezen félsziget között, amely közút gyanánt szolgálván, használhatóbbá teszi a Balatonon átvezető fonyódi révet.”
205 éve,
1817-ben jelent meg Katona István jezsuita történetíró munkája, amelyben Fonyódról a következőket írta: „[…] Puszta, Lengyel családé; ezen Fonyódnak parton fekvő hegy nevezetes, mellynek tetején a romban lévő várnak kőfalai máig is szemlélhetők […]”
170 éve,
1852-ben készült az a lengyeltóti-fonyódi ház-összeírás, amely során 28 fonyódi családot írtak össe, pl. Szentpáli, Zsiborács, Bárány, Keresztes, Kreskai, Szintén, Takács, Pintér.
165 éve,
1857-ben meglehetősen rossz állapotban volt a fonyódi révközlekedés:
„[…] Leginkább csak akkor csattognak evezői, ha a zalai hegyeken a szüreti
ágyuk megdördülnek. A hajó, mely az idén Keszthelyről hozatott, itt is úgy néz
ki, mint a szegény ember reménysége, rongyosan, zúzottan!! s ez még csak
félszerencsétlenség ; egész baj csak akkor van, ha az elfáradt utas a fonyódi
pinczegádorokban szedi össze a révészlegényeket, erősen becsípve.” –írta a
Pesti Hírlap.
165 éve,
1857-ben jelent meg szakácsi Csorba József ’Somogy vármegye ismertetése’ című könyve, amelyben Fonyódról a következő sorokat írta: „Fonyód: Lengyeltótihoz tartozó, a’ Balaton szélén fekvő puszta, a’ történetírásban esmeretes fonyódi hegygyel, mellyet korunkban nemesb szőlő - vesszőkkel beültetett b. Pásztori, felesége Lengyel Julianna asszony jogán akkori birtokosa ; legújabban egészen az Inkey család birtokába jutott, 1[akossága]. 108.”
Csorba József fonyódi szócikke |
125 éve,
1897. július 25-én adták át az üdülő közönségnek a Vasúti
Szálloda – a
120 éve,
1902. augusztus 31-én szentelték fel a Major Ferenc orvos, országgyűlési képviselő által építtetett római katolikus kápolnát.
100 éve,
1922-ben adták át a római katolikus plébánia épületét a templommal szemközt.
75 éve,
1947 februárjában jelent meg a hír, hogy Somogy megye vezetősége Fonyódon egy művésztelepet szándékozott alapítani, amelyet Rippl-Rónai Józsefről akartak elnevezni.
1947. július 3-án vásárolta meg a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek Fonyódi rendháza a Vollnhofer villát, hogy ott gyermekeket tudjon nyaraltatni.
Szintén ezen a nyáron vásárolta meg Pécs város a volt Náray-Szabó, később Fekete villát azért, hogy a városi alkalmazottak tudjanak nyaralni. Az év végén szintén Pécs város közönsége vásárolta meg a mellette lévő Huszka Jenő villát Bélatelepen, a Kötszövőművek pedig a Csertán villát.
70 éve,
1952-ben történtek a fonyódi ingatlanokat is érintő államosítások (1952. évi 4. sz. törvényerejű rendelet), főként sándortelepi-bélatelepi villákat, fonyódligeti-alsóbélatelepi nyaralókat vettek állami tulajdonba.
Fonyódi államosított házak iratai |
65 éve,
1957. szeptember 15-én volt a Járási Könyvtárban egy Irodalmi Est, amelynek fennmaradt a plakátja, az eseményről készített fényképek és újsághírek is beszámoltak róla.
Az est plakátja (Bata Lőrinc gyűjtése) |
55 éve,
1967. augusztus 5-én adták át az általános iskola udvarán máig használt Szabadtéri Színpadot, ahol a következő évtizedekben sok ismert énekes, együttes lépett fel.
40 éve,
1982-ben voltak Fonyód 900 évvel korábbi, első említésére emlékező kulturális, művészeti és sport rendezvények. Mára azonban kiderült, hogy az 1082-es oklevél hamis, valójában 1095-ben szerepelt először Fonyód okleveles iratban.
35 éve,
1987. április 18-án avatták fel a Szaplonczay sétányon Pál Mihály szobrászművész alkotását, a ’Balatoni szél’ szobrot.
15 éve,
2007. február 1-én került összevonásra az Eötvös Károly Városi Könyvtár és a Városi Művelődési Ház, s jött létre a Fonyódi Kulturális Intézmények.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése