FONYÓDI ÉVFORDULÓK - 2022

 

gyűjtötte és összeállította:

Varga István könyvtáros

 

475 éve,

1547-ben került Somogyba Palonai Magyar Bálint tóti Lengyel Brigittával kötött házassága révén.

 

Festmény az általános iskolában

470 éve,

1552-ben jelent meg Lazius térképe, amelyen először szerepel Fonyód „Fonod” elnevezéssel.

 

465 éve,

1557-ben készült el Lazius „Az 1556. évi dunántúli hadműveletek” című térképe, amely Fonyódot is ábrázolja.

 

455 éve,

1567-ben adták ki Zündt Mátyás szépen színezett térképét, amelyen „Fonod” alakban vár-ábrázolással és egy Szigliget felé haladó csónak-képpel szerepel városunk.

 

Zündt, Balaton, Fonyód, 1567

290 éve,

1732-ben készült el Bél Mátyás nagy munkája, amelyben Fonyódot is bemutatja, például: „[…] A nemrég lezajlott Rákóczi-lázadás alatt a szövetkezett felkelők számára különösképp Fonyód szolgált mentsvárul, mert ezt a hegyet, melyet emitt a Balaton, amott a mocsárvíz nyaldosott, a szilárd földdel olymódon kötötték össze hídverés útján, hogy maguk ugyan feljuthattak a hegyre, de az ellenség részére az odamenetelt elzárták. […]”

 

260 éve,

1762. augusztus 18-án keltezte Duchon István gazdászati javaslatait Nádasdy Terézia (özv. tóti Lengyel Lajosné) részére a lengyeltóti uradalmat érintően, sok fonyódi említéssel, amelyek érintették a szőlőtelepítést, a Balaton halászatát, a legeltetést.

 

220 éve,

1802-ben készült el Nagy József Somogy megyét ábrázoló térképe, amely már Fonyódot is feltünteti.

 

210 éve,

1812-ben készült az az összeírás, amely szerint „Fonyód a Lengyel család nádasok közt fekvő pusztája vagy félszigete. Ezen a pusztán két várnak vagy kastélynak láthatók maradványai: az egyik a hegyen, a másik ezen hegy lábánál; az utóbbit jelenleg is mély árok veszi körül. Az 1801. esztendőben töltést építettek Bézsenypuszta és ezen félsziget között, amely közút gyanánt szolgálván, használhatóbbá teszi a Balatonon átvezető fonyódi révet.”

 

205 éve,

1817-ben jelent meg Katona István jezsuita történetíró munkája, amelyben Fonyódról a következőket írta: „[…] Puszta, Lengyel családé; ezen Fonyódnak parton fekvő hegy nevezetes, mellynek tetején a romban lévő várnak kőfalai máig is szemlélhetők […]”

 

170 éve,

1852-ben készült az a lengyeltóti-fonyódi ház-összeírás, amely során 28 fonyódi családot írtak össe, pl. Szentpáli, Zsiborács, Bárány, Keresztes, Kreskai, Szintén, Takács, Pintér.

 

165 éve,

1857-ben meglehetősen rossz állapotban volt a fonyódi révközlekedés: „[…] Leginkább csak akkor csattognak evezői, ha a zalai hegyeken a szüreti ágyuk megdördülnek. A hajó, mely az idén Keszthelyről hozatott, itt is úgy néz ki, mint a szegény ember reménysége, rongyo­san, zúzottan!! s ez még csak félszerencsétlenség ; egész baj csak akkor van, ha az elfáradt utas a fo­nyódi pinczegádorokban szedi össze a révészlegénye­ket, erősen becsípve.” –írta a Pesti Hírlap.

 

165 éve,

1857-ben jelent meg szakácsi Csorba József ’Somogy vármegye ismertetése’ című könyve, amelyben Fonyódról a következő sorokat írta: „Fonyód: Lengyeltótihoz tartozó, a’ Balaton szélén fekvő puszta, a’ történetírásban esmeretes fonyódi hegygyel, mellyet korunkban nemesb szőlő - vesszőkkel beültetett b. Pásztori, felesége Lengyel Julianna asszony jogán akkori birtokosa ; legújabban egészen az Inkey család birtokába ju­tott, 1[akossága]. 108.”

 

Csorba József fonyódi szócikke

125 éve,

1897. július 25-én adták át az üdülő közönségnek a Vasúti Szálloda – a mai Balaton Kollégium – épületét.

 

120 éve,

1902. augusztus 31-én szentelték fel a Major Ferenc orvos, országgyűlési képviselő által építtetett római katolikus kápolnát.

 

100 éve,

1922-ben adták át a római katolikus plébánia épületét a templommal szemközt.

 

75 éve,

1947 februárjában jelent meg a hír, hogy Somogy megye vezetősége Fonyódon egy művésztelepet szándékozott alapítani, amelyet Rippl-Rónai Józsefről akartak elnevezni.

 

1947. július 3-án vásárolta meg a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek Fonyódi rendháza a Vollnhofer villát, hogy ott gyermekeket tudjon nyaraltatni.

 

Szintén ezen a nyáron vásárolta meg Pécs város a volt Náray-Szabó, később Fekete villát azért, hogy a városi alkalmazottak tudjanak nyaralni. Az év végén szintén Pécs város közönsége vásárolta meg a mellette lévő Huszka Jenő villát Bélatelepen, a Kötszövőművek pedig a Csertán villát.

 

70 éve,

1952-ben történtek a fonyódi ingatlanokat is érintő államosítások (1952. évi 4. sz. törvényerejű rendelet), főként sándortelepi-bélatelepi villákat, fonyódligeti-alsóbélatelepi nyaralókat vettek állami tulajdonba.

 

Fonyódi államosított házak iratai

65 éve,

1957. szeptember 15-én volt a Járási Könyvtárban egy Irodalmi Est, amelynek fennmaradt a plakátja, az eseményről készített fényképek és újsághírek is beszámoltak róla.

 

Az est plakátja (Bata Lőrinc gyűjtése)

55 éve,

1967. augusztus 5-én adták át az általános iskola udvarán máig használt Szabadtéri Színpadot, ahol a következő évtizedekben sok ismert énekes, együttes lépett fel.

 

40 éve,

1982-ben voltak Fonyód 900 évvel korábbi, első említésére emlékező kulturális, művészeti és sport rendezvények. Mára azonban kiderült, hogy az 1082-es oklevél hamis, valójában 1095-ben szerepelt először Fonyód okleveles iratban.

 

35 éve,

1987. április 18-án avatták fel a Szaplonczay sétányon Pál Mihály szobrászművész alkotását, a ’Balatoni szél’ szobrot.

1987 szeptemberétől áll a Sipos hegy tetején a Kilátó, amely a Posta és a Nagyközségi Tanács közös beruházásában készült el. A rászerelt mikrohullámú antenna-rendszer segítette, javította a környék hírközlését, telefonellátását.

15 éve,

2007. február 1-én került összevonásra az Eötvös Károly Városi Könyvtár és a Városi Művelődési Ház, s jött létre a Fonyódi Kulturális Intézmények.