 |
| A törvény első sorai |
Most, hogy az egész ország a népszámlálással foglalkozik, szeretném megidézni az újratelepedést mintegy száz évvel követő időszakot, amikor Fonyód első ízben szerepelt a magyarországi népesség összeírások történetében. No, nem önálló településként, hiszen csak 1905-ben tudott elválni Lengyeltótitól, hanem annak „Fonyód puszta” néven ismert területeként.
Magát a népszámlálást az 1869. évi III. törvénycikk írta elő, az első paragrafus szerint „A magyar korona országainak területén általános népszámlálás rendeltetik el. Ezen népszámlálás az 1869. deczember 31-én létező népességi állapot szerint 1870. január 3-kán országszerte megindítandó, és teljes befejezéséig szakadatlanul folytatandó.” A népszámlálással egy időben a lakhelyek és hasznos háziállatok összeírását is elvégezték. Mindenki köteles volt a népszámlálás alkalmából az adatokat saját maga, családtagjai, hozzátartozói és lakói után hitelesen bevallani. Aki magát a számlálás alól kivonta, vagy hamisan vallott, 20 forintig terjedő bírságot róttak ki rá. Minden község tartozott a saját számlálása körül hivatalosan működő egyén fuvarozásáról és szállásáról saját költségén gondoskodni.
Szerencsés módon a Somogy Megyei Levéltárban fennmaradtak, ha nem is a névvel ellátott egyéni összeíró ívek, de az összesítő táblázatok igen, így települési szinten fogalmat alkothatunk a 153 évvel ezelőtti Fonyód puszta lakosairól, házairól, állatairól. (MNL Somogy Megyei Levéltára, IV. 446. Somogy Vármegye Népszámlálási Bizottságának irata, 1869-1870)
Akkoriban 312 lakosa volt Fonyódnak, a nemek aránya közel azonos, 160 nő és 152 férfi élt itt, s járta a dombokat. A vallásfelekezetek szerinti megoszlás a római katolikusok javára mutat túlnyomó többséget (91 %), 285-en voltak, mindössze 2 református, 18 evangélikus és 7 izraelita mellett.
 |
| A népesség vallás szerinti megoszlása |
A fonyódiak foglalkozása mutatja a puszta akkori földműves, uradalmi jellegét: 139-en napszámosok voltak, vagyis a földművelésben dolgoztak. Volt 38 szolga, 1 tanító, 1 haszonbérlő, 1 bábasszony, 5 halász. Voltak persze gyerekek is, 49 kislány és 45 fiú.
Érdekes és legfőképpen tanulságos megnézni a műveltség szerinti megoszlást. Azok, akik se írni, se olvasni nem tudtak, nem kevesen voltak: 98 férfi és 122 nő. Akik boldogultak ezen tevékenységgel: 44 férfi, 13 nő. Voltak összesen 35-en, akik olvasni tudtak csak. Nem hiába küszködtek keservesen elődeink azzal, hogy állandó tanítót tudjanak a pusztára, a faluba hozatni, és letelepíteni.
 |
| A fonyódiak műveltség szerinti megoszlása |
Fonyód pusztán 66 háztartást írtak össze, s a házak túlnyomó többsége egy szobás volt (összesen 85 szoba), de találtak 14 kamrát, 68 konyhát, 63 pincét, 8 fészert és 20 istállót is. Az egyik házhoz kocsma is tartozott, ezt könnyen be is tudjuk azonosítani: ebben az időszakban a fonyódi kocsmárost Rosenberger Mihálynak hívták. Egész Fonyódon mindösszesen 2 lovat tartottak, 15 szamarat, 65 szarvasmarhát és 720 darab birkát. Volt még ezen kívül 2 kecske, 59 sertés és 24 méhkas.
 |
| Foglalkozások Fonyódon |
Látható, hogy Fonyód ekkoriban egy jobbára földművesekből, halászokból álló puszta volt. Sem az elődeiknek, de nekik sem nagyon volt lehetőségük arra, hogy taníttassák a gyermekeket. Miután rendelkezésünkre állnak a szomszédos Boglár és Lelle adatai is, érdekes összehasonlítást lehet tenni a hasonlóságokról és az inkább szembetűnő különbözőségekről.
Hálás köszönet Varga Istvánnak, olyan izgalmas dolgokat ás ki Fonyódról, mindig élvezettel olvasom.
VálaszTörlés