FONYÓDI ÉVFORDULÓK 2024-BEN

 

Összeállította Varga István könyvtáros, helytörténész

 

10 éve,

2014. július 2-án került átadásra a Fonyódi Művelődési Központ épülete az Ady Endre u. 17. szám alatt.

25 éve,

1999-ben jelent meg dr. Szűcs Imre „Fonyód” című könyve a várossá nyilvánítás 10. évfordulója alkalmából.

30 éve

1994. december 11-én tartották az önkormányzati választásokat, Francsics Zoltán lett Fonyód polgármestere. A képviselő-testület tagjai: Bálint Lehel, Bazsó Dénes, Csonka Ágota, Doma Miklós, Fáró Attila, dr. Fujsz János, Hecz Gábor, Kiss János, László Sándor, dr. Metz József, Pánczél Lajos, dr. Strasszer István, Zádori János.

35 éve

1989. március 15-én nyilvánították Fonyódot várossá.

50 éve,

1974 decemberében vette fel az általános iskola Magyar Bálint nevét.

Somogyi Néplap, 1974. december 10.

50 éve

1974. decemberében vált önállóvá a Híradásipari Szakközépiskola.

 50 éve

1974. december 31-én szűnt meg Fonyód járási központi címe.

55 éve

1969. március 21-én vette fel Karikás Frigyes munkásmozgalmi harcos nevét a fonyódi gimnázium.

60 éve

1964-ben jött létre a mai Fonyódi Ásványvíz Kft. elődje.

70 éve,

1954 II. negyedévében nyílt meg a fonyódi OTP fiók.

70 éve

1954. áprilisában alapították a Fonyódi Járási Könyvtárat, októberben nyitotta meg kapuit. 50 éve, 1964. augusztus 20-án költözött a Szent István utcai épületbe.

75 éve

1949 augusztusában a következő utcanév változtatások zajlottak Fonyódon: Ripka Ferenc utca a Rákosi Mátyás nevet, Bihar József utca a Csendes, Magay Ferenc utca a Lenin, a Márffy tér Sztálin tér nevet kapta.

80 éve

1944. márciusában hunyt el dr. Ripka Ferenc bélatelepi villatulajdonos, Budapest főpolgármestere, Fonyód Díszpolgára.

80 éve

1944. május 20-án szállították el a fonyódi zsidókat a tabi gettóba, júliusban Auschwitzba.

80 éve

1944. augusztus 10-én avatták fel a bélatelepi állomás falán az ősfürdőzőkre emlékeztető táblát

85 éve

1939. január 15-én avatták fel az akkori Község-, a mai Városházát.

90 éve

1934. augusztus 15-én avatták fel Szaplonczay Manó emlékművét

95 éve

1929-ben jelent meg az első önálló fonyódi térkép (Magyar Fürdőtérképek sorozat, 13.)

részlet a térképből, kikötő környéke

100 éve

1924 nyarán a bélatelepi strandon informális megbeszélést követően Ripka Ferenc  ottani villatulajdonost választották Budapest székesfőváros vezetőjévé.

105 éve

1919. júliusában a Tanácsköztársaság ideje alatt ’proletárgyerekek’ nyaraltak Fonyód-Bélatelepen.

105 éve

1919. augusztus 28-án akasztották fel Tószegi Freund Albertet, Gráner Albertet és Hamburger Jenőt a csendőrlaktanya udvarán a Tanácsköztársaság bukása után.

105 éve

1919. szeptember 8-án délután 4 és 5 óra között Fonyódon tartózkodott Horthy Miklós fővezér.

105 éve

1919. szeptemberében alakult meg hivatalosan a Sándortelepi Fürdőegyesület

110 éve,

az 1914-ben kezdődő I. világháborúban a fonyódi katonák többsége a 44. sz. gyalogezredben szolgált.

Az ezred történetét bemutató album borítója

120 éve

1904 júliusában merült fel a gondolat, hogy Fonyód elváljon Lengyeltótitól.

125 éve

1899. májusában halt meg Rosenberger Mihály fonyódi kocsmáros, kereskedő, halászbérlő, földtulajdonos

125 éve

1899. júliusában találkoztak az egykori fonyódi ősfürdőzők és az akkori Bélatelepesek.

130 éve

1894. május 7-én alapították meg a Fonyódi Fürdőtársaságot

1894. június 24-én hozták létre a „Balaton-fonyódi Bélatelep” alapszabályát.

135 éve

1889. júniusában, Úrnapkor indult be a Fonyód-Badacsony közti hajójárat Rosenberger Mihály és fia, Simon üzemeltetésében.

135 éve

1889. júliusában a fonyódi ősfürdőzők nyilatkozatot tettek a 103. sz. vasúti őrháznál

155 éve

1869-ben végezték el azt a népszámlálást, amelynek kérdőívei fennmaradtak, s így képet kaphatunk az akkori fonyódi népesség összetételéről. Fonyód puszta lakossága ekkor 312 fő volt.

175 éve

1849. szeptemberében bujdosásuk idején Noszlopy Gáspár és bátyja Antal Fonyódra érkeztek. Gáspár hazaküldött egyik levelében írta, hogy ha újra sikerül majd felemelniük a szabadság zászlaját, akkor „várat építtetek majd Fonyódon, és Somogyban főispán leszek.” Bátyja hosszabb említést tett naplójában Fonyódról.

180 éve

1844. novemberében költözött Fonyódra Boglárról a lellei születésű Szintén Sándor.

205 éve

1819. őszén fogták el Nagy Jancsit, Fonyód eddig ismert egyetlen betyárját, aki a Balaton túloldalán, Diszelben adta el az itt lopott holmit, az ott szerzettet pedig Fonyódon értékesítette. Nagy Jancsit elfogása után agyonverték.

215 éve

1809. április 27-én kelt a lengyeltóti uradalom összeírása báró Lengyel Gáspár halála után, a család férfi ágának kihalta alkalmával, amelyben Fonyód is több helyen szerepel.

215 éve

1809. októberében készült el Xivkovich őrnagy Balaton térképe, amely ’Fonyod’ alakban ábrázolja városunkat és az általa javasolt hajózási útvonalakat jelöli. Fonyódról Keszthelyre, Szigligetre és Révfülöpre vezet hajóút.

220 éve

feltehetően 1804-ben épült a fonyódi Présház Pászthory Menyhért, akkori földtulajdonos jóvoltából (lehetséges azonban, hogy korábban, mert Nagy József 1802-ben készült Somogy-megye térképén már jelez épületet azon a részen, ahol a Présház áll).

245 éve

1779. január 7-én öten fulladtak Fonyódnál a Balatonba. Bár a halotti anyakönyv nem jelezte pontosan, de vagy a téli halászat következménye volt, vagy pedig a túloldalra akartak a jégen átmenni Badacsony felé.

245 éve

Az 1779-es év jelentős volt Fonyód puszta életében: ekkor történt itt az első temetés és az első házasságkötés is, annak jeleként, hogy a lakosság száma szaporodott és állandósult. Az első házaspár Hajas László fonyódi legény és Mezey Zsuzsa 18 éves fonyódi leány volt. A házassági tanúk egyike Papp Mihály maga is fonyódi lakos volt. Az első Fonyódon temetett halott, Lanczher Egyednek Kovács Katától született négy éves kis fia volt.

260 éve

1764-ben történt az első hivatalos bejegyzés fonyódi keresztelésről-születésről a lengyeltóti anyakönyvben. Az „első” fonyódi: Szent-Páli Ferenc, Tót Katalin fia.

315 éve

1709. augusztus 8-9-én Eszterházy Antal kuruc generális a fonyódi hegyre menekült az őt üldöző osztrák katonák elől.

430 éve

1594 táján jelent meg Giovanni Jacobo Gasparini itáliai várépítész kéziratos térképe, amely a Magyar Királyság végvárrendszerét ábrázolja. A Balaton a keleti tájolású térképen meglehetősen érdekes formában szerepel. A térképen halványkék, növényrajzzal teli felületek mutatják a Nagyberek mocsárvilágát, ilyen mocsárba ékelt várként ábrázolja Fonyódot is, ’Fonod’ alakban.

445 éve

1579-ben jelent meg Zsámboky János térképe, amelyen a Balaton partján ’Fanodt’ formában Fonyód is fel van tüntetve.

455 éve

1569-ben készítette el Guliano Turco hadmérnök felmérését a fonyódi palánkvárról. Ez az egyetlen fennmaradt korabeli ábrázolás a fonyódi várról.

475 éve

1549-ben keltezte első levelét Fonyódról palonai Magyar Bálint, a később megépült fácánosi palánkvár kapitánya.