Budapest Székesfőváros
Erzsébet Leányárvaházának fonyódi üdülőtelepe
(Fonyód, Fürdő u.)
(Fonyód, Fürdő u.)
A leányárvaházi üdülőtelep megépítésének előzményeit a
következőkben lehet összefoglalni:
Az ötletet Ilovszky János vetette fel a fővárosi
közgyűlésben 1927 májusában:
„A […] főváros tanácsa népjóléti intézmények tekintetében
igen szép összeget állított be. Két dolgot azonban nem látok. Az egyik azzal
kapcsolatos, hogy gyönyörűen van dotálva a fonyódi fiúárvaüdülőtelep, (Zaj.)
leányárvaházat azonban nem látok, leányárvaüdülőtelepre egyetlen egy fillér
sincs felvéve. Nekem tavaly alkalmam volt a fonyódi Bélatelepi
fiúárvaüdülőtelepet megnézni (Zaj.) és kijelenthetem az igen t. közgyűlésnek,
hogy legnagyobb örömöm az volt, hogy egyszerre száz árva, apátlan, anyátlan
gyermeket láttam ott künn a napfényben sütkérezve, életvidáman. És mikor
megkérdeztem Kurucz igazgató urat, aki ezt az intézetet ott gyönyörűen vezeti,
volt-e ott valaha betegség, azt mondta, hogy nem és mióta az üdülőtelep
fennáll, az árvagyermekek között halandóság nem fordult elő; egyetlen gyermek
sem halt meg a három esztendő alatt. Ezért azt az indítványt vagyok bátor
előterjeszteni, a fonyódi Zichy Béla nevét viselő telephez hasonlóan
méltóztassék leányárvák számára hasonlót létesíteni (Olvassa): Indítványozom,
hogy a Balaton partján - az egységes felügyelet érdekében lehetőleg Bélatelepen
- a gróf Zichy Béla nevét viselő üdülőtelephez hasonlóan létesíttessék egy
leányárvaüdülőtelep is. E cél megvalósítása érdekében utasítja a
törvényhatósági közgyűlés a tek. tanácsot, hogy a jövő évi költségvetésbe
megfelelő összeget állítson be.”[1]
Budapest Székesfőváros Erzsébet Leányárvaházának üdülőtelepe, képeslap | forrás: magángyűjtemény |
A konkrétumok ezután következtek:
„A székesfővárosi árvaházakban gondozott fiúnövendékek
részére a gróf Zichy Béla által adományozott Balatonfonyódi telken már az 1925.
évben felépült és megnyílt a fiúárvaházi üdülőtelep, azért, hogy a vérszegény,
gyenge, betegségekre hajlamos árvák egészséges felnevelését biztosítani
lehessen. Azóta a tavaszi időtől őszig megfelelő csoportokban az üdülőtelepen
vannak a növendékek és frissen, megerősödve, súlybelileg jelentősen
meggyarapodva kerülnek vissza az intézetekbe.
A fiúnövendékeknél szerzett kedvező tapasztalatok alapján már évek óta törekszünk arra, hogy a leányárvák rendszeres üdültetéséről is gondoskodhassunk. Több kérőlevelet írtunk olyan nagybirtokosnak, akinek a Balaton mentén birtoka van s a levelekben az üdülőtelep részére mintegy kétholdnyi terület ingyenes átengedését kértük. Ezek a kísérleteink azonban eredménytelenek maradtak.
Tekintettel arra, hogy Ilovszky János, B. Virág Géza és Blaskó Artúr biz. tag uraknak a leányárvaházi üdülőtelep létesítésére vonatkozó indítványai alapján is az 1928. évi költségvetésben erre a célra 130.000 P van beállítva, a telekvásárlásra tettünk előkészületet.
Több oldalról kértünk a Balaton mellett eladásra kerülő telkekre vonatkozó ajánlatot s a beérkezett ajánlatokban megjelölt telkeken a műszaki közegekkel együttesen helyszíni szemlét tartottunk. A helyszíni szemlék alapján a leányárvaházi üdülő céljára a Balatoni Cementárú és Műkőgyár R.-T. 1600 négyzetölnyi telkét véltük legalkalmasabbak s ennek a teleknek a megvásárlását a tekintetes Tanács 2045/1928. IX. szám alatt elvben elhatározta. Időközben azonban megállapítottuk, hogy az itt megjelölt telken a leányárvaházi üdülőt egészségügyi okokból nem lehet felállítani s így a tekintetes Tanács 1928. május 16-án 61.247/1928—IX. számú határozatában felhívta ügyosztályunkat, hogy a leányüdülő céljára Balatonfonyódon más megfelelő telket keressen.
Ennek a felhívásnak megfelelvén, bemutatjuk, dr. Basch Lóránt budapesti ügyvédnek Basch Fülöp örökösei nevében tett ajánlatát. Eszerint Basch Fülöp örökösei a tulajdonukban lévő fonyódi, balatonparti birtokukból a dr. Fekete Gyula kaposvári ügyvéd nyaralói mellett elterülő és azoktól egy a Balatonhoz kivezető közút által elválasztott, a vonattól párhuzamos úttól a Balatonpartig húzódó 1600 négyszögöl kiterjedésű területet négyszögölenként 13 (Tizenhárom) pengőben megállapított áron a leányárvaházi üdülő céljára eladják. Ez az ajánlat 1928. augusztus l-ig érvényes. A halászati jogot az eladók maguknak tartják fenn. Az eladandó ingatlant dr. Kürthi Dezső haszonbérlete terheli. Bemutatjuk a terület helyszínrajzát és Fonyód község elöljáróságának becslési bizonyítványát is, amely szerint a Basch-örökösök tulajdonában lévő fonyódi vasútállomás melletti területek mai forgalmi értéke 10-15 P között van.
Minthogy pedig a fent megjelölt területet a megtartott helyszíni szemle után a létesítendő leányárvaházi üdülőtelep céljára alkalmasnak tartjuk, viszont az üdülőtelep céljára ezidőszerint más alkalmas telek egyáltalában nem áll rendelkezésre, javasoljuk a tekintetes tanácsnak, méltóztassék a törvényhatósági bizottság közgyűlésének előterjesztést tenni aziránt, hogy ez a telek megvásároltassék és hogy azon a leányárvaházi üdülőt az alább felsorolt helyiségekkel felépíthessük.
Az építendő új üdülőtelepen körülbelül 60 növendék befogadására alkalmas hálótermekre, mosdókra, klozettekre, ruhatárra, ebédlőteremre, konyhára, éléskamrára, jégveremre, zöldséges pincére, a tüzelőszereknek fészerre, mosókonyhára, mángorlóhelyiségre, továbbá az igazgatónő részére 2 szobára, előszobával és fürdőszobával ; irodahelyiségre, a tanítónők részére 3 szobára, 2 betegszobára, a konyhaalkalmazottaknak 2 kisebb és 1 nagyobb szobára, végül a telepfelügyelő részére 1 szoba-konyhás lakásra van szükség, előtérrel, klozettel és kamrával.”[2]
A fiúnövendékeknél szerzett kedvező tapasztalatok alapján már évek óta törekszünk arra, hogy a leányárvák rendszeres üdültetéséről is gondoskodhassunk. Több kérőlevelet írtunk olyan nagybirtokosnak, akinek a Balaton mentén birtoka van s a levelekben az üdülőtelep részére mintegy kétholdnyi terület ingyenes átengedését kértük. Ezek a kísérleteink azonban eredménytelenek maradtak.
Tekintettel arra, hogy Ilovszky János, B. Virág Géza és Blaskó Artúr biz. tag uraknak a leányárvaházi üdülőtelep létesítésére vonatkozó indítványai alapján is az 1928. évi költségvetésben erre a célra 130.000 P van beállítva, a telekvásárlásra tettünk előkészületet.
Több oldalról kértünk a Balaton mellett eladásra kerülő telkekre vonatkozó ajánlatot s a beérkezett ajánlatokban megjelölt telkeken a műszaki közegekkel együttesen helyszíni szemlét tartottunk. A helyszíni szemlék alapján a leányárvaházi üdülő céljára a Balatoni Cementárú és Műkőgyár R.-T. 1600 négyzetölnyi telkét véltük legalkalmasabbak s ennek a teleknek a megvásárlását a tekintetes Tanács 2045/1928. IX. szám alatt elvben elhatározta. Időközben azonban megállapítottuk, hogy az itt megjelölt telken a leányárvaházi üdülőt egészségügyi okokból nem lehet felállítani s így a tekintetes Tanács 1928. május 16-án 61.247/1928—IX. számú határozatában felhívta ügyosztályunkat, hogy a leányüdülő céljára Balatonfonyódon más megfelelő telket keressen.
Ennek a felhívásnak megfelelvén, bemutatjuk, dr. Basch Lóránt budapesti ügyvédnek Basch Fülöp örökösei nevében tett ajánlatát. Eszerint Basch Fülöp örökösei a tulajdonukban lévő fonyódi, balatonparti birtokukból a dr. Fekete Gyula kaposvári ügyvéd nyaralói mellett elterülő és azoktól egy a Balatonhoz kivezető közút által elválasztott, a vonattól párhuzamos úttól a Balatonpartig húzódó 1600 négyszögöl kiterjedésű területet négyszögölenként 13 (Tizenhárom) pengőben megállapított áron a leányárvaházi üdülő céljára eladják. Ez az ajánlat 1928. augusztus l-ig érvényes. A halászati jogot az eladók maguknak tartják fenn. Az eladandó ingatlant dr. Kürthi Dezső haszonbérlete terheli. Bemutatjuk a terület helyszínrajzát és Fonyód község elöljáróságának becslési bizonyítványát is, amely szerint a Basch-örökösök tulajdonában lévő fonyódi vasútállomás melletti területek mai forgalmi értéke 10-15 P között van.
Minthogy pedig a fent megjelölt területet a megtartott helyszíni szemle után a létesítendő leányárvaházi üdülőtelep céljára alkalmasnak tartjuk, viszont az üdülőtelep céljára ezidőszerint más alkalmas telek egyáltalában nem áll rendelkezésre, javasoljuk a tekintetes tanácsnak, méltóztassék a törvényhatósági bizottság közgyűlésének előterjesztést tenni aziránt, hogy ez a telek megvásároltassék és hogy azon a leányárvaházi üdülőt az alább felsorolt helyiségekkel felépíthessük.
Az építendő új üdülőtelepen körülbelül 60 növendék befogadására alkalmas hálótermekre, mosdókra, klozettekre, ruhatárra, ebédlőteremre, konyhára, éléskamrára, jégveremre, zöldséges pincére, a tüzelőszereknek fészerre, mosókonyhára, mángorlóhelyiségre, továbbá az igazgatónő részére 2 szobára, előszobával és fürdőszobával ; irodahelyiségre, a tanítónők részére 3 szobára, 2 betegszobára, a konyhaalkalmazottaknak 2 kisebb és 1 nagyobb szobára, végül a telepfelügyelő részére 1 szoba-konyhás lakásra van szükség, előtérrel, klozettel és kamrával.”[2]
Budapest Székesfőváros Erzsébet Leányárvaházának üdülőtelepe, képeslap | forrás: magángyűjtemény |
A telekvásárlás:
A székesfőváros törvényhatósági bizottság közgyűlése
elhatározta, hogy „az »Erzsébet« leányárvaház növendékei részére
Balaton-Fonyódon üdülőtelepet létesít s erre a Basch Fülöp örökösei
tulajdonában lévő 1600 négyszögöl kiterjedésű területet négyszögölenként 13
P-ért, összesen 20.800 P-ért megvásárolja. Egyúttal utasította a közgyűlés a
tanácsot, hogy a telek megvételéről sürgősen gondoskodjék és az üdülőtelepre
vonatkozó terveket és részletes költségvetést készítse el.”[3]
Budapest Székesfőváros Erzsébet Leányárvaházának üdülőtelepe, képeslap | forrás: magángyűjtemény |
Az építési munkálatokra kiírt pályázatra beérkezett
ajánlatokat összesítve közölték, s ezek közül a fonyódi építőmestert
választották ki:
„Budapest székesfőváros tanácsa a Fonyódon építendő Erzsébet
leányárvaházi üdülőtelep építésével kapcsolatosan szükséges munkákra tartott
versenytárgyalást. Ajánlatot adtak be: Herbert József (Fonyód) 108.866.60,
Farkas Sándor (Siófok) 105.075, Horvát és Vas (Nagykanizsa) 95.983.05 (8
százalék eng.), Neuschloss Ödön és Marcel (Budapest) 131 ezer 450.50, Töke
Ignác (Balatonboglár) 111.992.40, Koch Károly (Budapest) 117.431.84 P-vel.”[4]
Budapest Székesfőváros Erzsébet Leányárvaházának üdülőtelepe, fénykép | forrás: magángyűjtemény |
A székesfőváros fonyódi leányárvaházának építkezését „1928. őszén megkezdték és ez év nyarán már az Erzsébet-leányárvaháznak 60 növendéke üdült Fonyódon a Balaton mellett.
Az egyemeletes főépületben földszinten az igazgató és telepfelügyelő lakása,
iroda, betegszoba, ápolónőszoba, 80 árva számára közös nagyebédlő, az emeleten
két nagy hálóterem, felügyelő- és tanítónői szobák, a földszintes gazdasági
épületben a főzőkonyha, tálaló, mosókonyha és élelmiszerkamrák helyeztettek el.
Herbert József építőmester Fonyód, végezte az árvaház föld-,
kőműves-, elhelyező- és vasbetonmunkáit.
Kajtár Lajos […] a lakatos-, díszlakatosmunkát és a takaréktűzhelyek egy részét.
Munkácsy Ernő […] a takaréktűzhelyeket.
Kocsner Antal […] a vízvezetéki és csatornázási munkákat.”[5]
Kajtár Lajos […] a lakatos-, díszlakatosmunkát és a takaréktűzhelyek egy részét.
Munkácsy Ernő […] a takaréktűzhelyeket.
Kocsner Antal […] a vízvezetéki és csatornázási munkákat.”[5]
Budapest Székesfőváros Erzsébet Leányárvaházának üdülőtelepe, fénykép | forrás: magángyűjtemény |
Az épület elkészülte után „Liber Endre tanácsnok VossaIa
Sándor műszaki főtanácsos kíséretében vasárnap megtekintette a Balaton-Fonyódon
épülő leányárvaházi üdülőtelepet, ahol nagyobb turnusokban a leányárvaházak
növendékei fogják a nyarat eltölteni. A tanácsnok örömmel konstatálta, hogy az
építkezési munka befejeződött és csupán a belső berendezés van bátra, de ezzel
is rövidesen elkészülnek, így az üdülőtelepet e hét végén, vagy a jövő hét
elején már meg is nyitják. A leány árvaházi üdülőtelep a balatonfonyódi fiúárvaházi
üdülőtelep szomszédságában van, közvetlenül a Balatonparton és vele a
székesfőváros szociális intézményeinek egyik legszebb alkotása jött létre.”[6]
Végül 1929. augusztusának elején megnyílt az üdülőtelep:
„A Balaton mellett Fonyódon a főváros tudvalevőleg
leányárvaházi üdülőtelepet létesített. A telepen 80 leánynak jut üdülés és a
főváros hat heti turnusokban küldi oda a leányárvaház lakóit. A telepnek holnap
lesz az ünnepélyes megnyitása. A megnyitáson jelen lesznek dr. Ripka Ferenc
főpolgármester, dr. Buzáth János alpolgármester és Liber Endre tanácsnok a
közjótékonysági ügyosztály vezetője. Az Otthont Töttössy Miklós pápai kamarás,
középferencvárosi plébános fogja beszentelni. Az otthonban, a mostani turnuson
kívül még egy turnus fog üdülést találni.”[7]
Budapest Székesfőváros Erzsébet Leányárvaházának üdülőtelepe, képeslap | forrás: magángyűjtemény |
A Bélatelepen nyaraló Ripka főpolgármester 1932-ben
meglátogatta a két fonyódi üdülőtelepet: „Ripka főpolgármester szabadsága alatt
[…] látogatást tett Balaton-Fonyódon, a székesfővárosi fiú- és leányárvaházak
üdülőtelepein. Ezt a két intézményt dr. Blaha Sándor belügyi államtitkár
társaságában látogatta meg. A főpolgármester minden iránt érdeklődött és örömét
fejezte ki, hogy a főváros szociális intézményei ilyen szépen dolgoznak.”[8]
Horthy Miklósné 1935 nyarán látogatta meg a két árvaházi
üdülőtelepet.[9]
Az épületet 1944 május havában a honvédség vette igénybe.[10]
Az épület jelenleg is Budapest főváros tulajdonában van, a
Fővárosi Roma Kulturális Központ üdülője.
A fonyódi Óvoda átépítése, bővítése miatt 2018 novemberétől ideiglenesen ebbe az épületbe költözik.
[1] Fővárosi Közlöny, 1927.
május 6. 1124.
[2] Fővárosi Közlöny, 1928.
június 22. Bizottsági és tanácsi előterjesztés a székesfővárosi leányárvaházi
üdülőtelep részére telek megszerzése ügyében. (Előadó: Liber tanácsnok.) 90.722/1928
- IX. szám.
[3] Fővárosi Közlöny, 1928.
november 16. 2706. 32. Bizottsági és
tanácsi előterjesztés a Balaton-Fonyódon építendő leányárvaházi üdülőtelep
végleges építési terveinek és részletes költségvetésének elfogadása ügyében.
(Előadó: Liber tanácsnok.)
[4] A Munkaadó, 1928. október
24. 7.
[5] Magyar Építőművészet,
1929. 7-8. szám. 10., 22. A
székesfőváros fonyódi leányárvaháza.
[6] Friss Újság, 1929. július
25. 5. Elkészült a batatonfonvódi Icányárvaházi üdülőtelep.
[7] MTI hír: 1929. augusztus 5. hétfő Holnap nyitják meg
a fonyódi-leányárvaházi üdülőtelepet.
[8] Pesti Napló, 1932.
augusztus 28. 17. Ripka főpolgármester meglátogatta a gyermek-üdülőtelcpeket.
[9] Budapesti Statisztikai
Közlemények, 1938. 596.
[10] Fővárosi Közlöny, 1944.
november 3. 41.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése