FONYÓDI ÉVFORDULÓK 2019-BEN

nem a teljességre törekedve 

összeállította Varga István

(a képek forrása: a szerző helyismereti gyűjteménye)

30 éve

1989. március 1-én nyilvánították Fonyódot várossá.

A Somogyi Néplap cikkének címe a várossá avatás után

45 éve

1974. decemberében vált önállóvá a Híradásipari Szakközépiskola.

45 éve,

1974. december 31-én szűnt meg Fonyód ’járási központi’ címe.

65 éve

1954. áprilisában alapították a Fonyódi Járási Könyvtárat, októberben nyitotta meg kapuit a tulajdonosaitól elvett bélatelepi villában.

A könyvtár a bélatelepi villasor egyik épületében

70 éve
1949. május 2-án a Népjóléti Minisztérium a Közalkalmazottak Szabad Szakszervezete kérésére több bélatelepi villát "igénybe vett" üdültetés céljára, pl. a Törley és a Verebély család nyaralóját kobozták el.

Képeslap részlete, a kerítésen lévő tábla felirata: Népjóléti Minisztérium Kulich Gyula üdülője

75 éve

1944. márciusában hunyt el dr. Ripka Ferenc bélatelepi villatulajdonos

75 éve

1944. május 20-án szállították el a fonyódi zsidókat a tabi gettóba, júliusban Auschwitzba.

75 éve

1944. augusztus 10-én avatták fel a bélatelepi állomás falán az ősfürdőzőkre emlékeztető táblát

75 éve
1944 december 4-én a szovjet csapatok elfoglalták Fonyód teljes területét. A lakosságot a front miatt kitelepítették, csak 1945. április 5-én térhettek vissza.

80 éve

1939. január 15-én avatták fel az akkori Község-, a mai Városházát.

Községháza (részlet)

 85 éve

1934. augusztus 15-én avatták fel Szaplonczay Manó emlékművét

90 éve

1929-ben jelent meg az első önálló fonyódi térkép

A térkép részlete

95 éve

1924 nyarán a bélatelepi strandon informális megbeszélést követően Ripka Ferenc  ottani villatulajdonost választották Budapest székesfőváros vezetőjévé.

100 éve

1919. júliusában a Tanácsköztársaság ideje alatt ’proletárgyerekek’ nyaraltak Fonyód-Bélatelepen.

100 éve

1919. augusztus 28-án akasztották fel Tószegi Freund Albertet, Gráner Albertet és Hamburger Jenőt a csendőrlaktanya udvarán a Tanácsköztársaság bukása után.

100 éve

1919. szeptember 8-án délután 4 és 5 óra között Fonyódon tartózkodott Horthy Miklós fővezér.

100 éve

1919. szeptemberében alakult meg a Sándortelepi Fürdőegyesület

115 éve

1904 júliusában merült fel a gondolat, hogy Fonyód elváljon Lengyeltótitól.

120 éve

1899. májusában halt meg Rosenberger Mihály fonyódi halászbérlő

120 éve,

1899 júliusában találkoztak egymással az egykori fonyódi ősfürdőzők és az akkori Bélatelepesek.

125 éve

1894. június 24-én alakult meg a Bélatelepi Fürdőérdekeltség

A villasor épületei (képeslaprészlet)

 130 éve

1889. júniusában, Úrnapkor indult be a Fonyód-Badacsony közti hajójárat Rosenberger Mihály és fia, Simon üzemeltetésében.

A hirdetés részlete

 130 éve,

1889 júliusában a fonyódi ősfürdőzők – vidám, szép nyári napot töltvén együtt – megfogadták, hogy 10 év múlva ismét találkoznak.

150 éve,

1869-hez kapcsolódik az a népszámlálás, amelynek kérdőívei fennmaradtak a kaposvári levéltárban. Fonyódon abban az időben 312-en laktak.

170 éve

1849. szeptemberében bujdosásuk idején Noszlopy Gáspár és bátyja Antal Fonyódra érkeztek. Gáspár hazaküldött egyik levelében írta, hogy ha újra sikerül majd felemelniük a szabadság zászlaját, akkor „várat építtetek majd Fonyódon, és Somogyban főispán leszek.” Bátyja hosszabb említést tett naplójában Fonyódról.

175 éve

1844. novemberében költözött Fonyódra Boglárról a lellei születésű Szintén Sándor.

200 éve

1819. őszén fogták el Nagy Jancsit, Fonyód eddig ismert egyetlen betyárját, aki a Balaton túloldalán, Diszelben adta el az itt lopott holmit, az ott szerzettet pedig Fonyódon értékesítette. Nagy Jancsit elfogása után agyonverték.

210 éve

1809. április 27-én kelt a lengyeltóti uradalom összeírása br. Lengyel Gáspár halála után, a család férfi ágának kihalta alkalmával, amelyben Fonyód is több helyen szerepel.

210 éve

1809. októberében készült el Xivkovich őrnagy Balaton térképe, amely ’Fonyod’ alakban ábrázolja városunkat és az általa javasolt hajózási útvonalakat jelöli. Fonyódról Keszthelyre, Szigligetre és Révfülöpre vezet hajóút.

A térkép részlete

215 éve

1804-ben épült a fonyódi Présház Pászthory Menyhért, akkori földtulajdonos jóvoltából (lehetséges azonban, hogy korábban, mert Nagy József 1802-ben készült Somogy-megye térképén már jelez épületet azon a részen, ahol a Présház áll).

240 éve

1779. január 17-én öten fulladtak Fonyódnál a Balatonba, de lakóhelyük ismeretlen. Halálukat tömegszerencsétlenség okozta. Az anyakönyvi bejegyzés szerint a 40 éves Szentpáli Ferenc, a 60 éves Lázár Ferenc, a 30 éves Papp Márton, a 25 éves Csécsi Julianna és Gond János 3 éves kisfia.

A bejegyzés részlete

240 éve

1779-ben történt az első fonyódi keltezésű haláleset (Lanczher Egyednek Kovács Katától született négy éves kisfia) és házasságkötés (Hajas László fonyódi legény és Mezey Zsuzsa 18 éves fonyódi leány).

255 éve

1764-ben történt az első hivatalos bejegyzés fonyódi születésről a lengyeltóti anyakönyvben. Az „első” fonyódi: Szent-Páli Ferenc, Tót Katalin fia.

310 éve

1709 augusztusában Eszterházy Antal kuruc generális a fonyódi hegyre menekült csapatával labanc üldözői elől.

425 éve

1594 táján jelent meg Giovanni Jacobo Gasparini itáliai várépítész kéziratos térképe, amely a Magyar Királyság végvárrendszerét ábrázolja. A Balaton a keleti tájolású térképen meglehetősen érdekes formában szerepel. A térképen halványkék, növényrajzzal teli felületek mutatják a Nagyberek mocsárvilágát, ilyen mocsárba ékelt várként ábrázolja Fonyódot is, ’Fonod’ alakban.

Pálffy Géza könyvének részlete (Európa védelmében : haditérképészet a Habsburg Birodalom magyarországi határvidékén a 16-17. században)

440 éve

1579-ben jelent meg Zsámboky János térképe, amelyen a Balaton partján ’Fanodt’ formában Fonyód is fel van tüntetve.

A térkép részlete

450 éve

1569-ben készítette el Guliano Turco hadmérnök felmérését a fonyódi palánkvárról.